Világszínvonalú eredmények a precíziós orvoslásban

Rákgyógyítás célzott terápiával

A halálokok között a második helyen álló daganatos betegségek okának felderítésében és gyógyításukban forradalmi változások zajlanak. Erről tartott nagyon érdekes előadást Marosvásárhelyen, a digitális orvoslásról szóló novemberi konferencián dr. Peták István kutatóorvos, a világszínvonalú vizsgálati és terápiás szolgáltatásokat végző budapesti Oncompass Medicine központ tudományos igazgatója. 

Munkatársaival az elmúlt évek során olyan informatikai rendszert fejlesztettek ki, ami lehetővé teszi, hogy megkeressék a daganatok kialakulását okozó génhibát, majd az arra célzottan alkalmazható leghatékonyabb gyógyszert, amely sikeres kezelés nyomán nemcsak a daganatot, hanem az áttéteket is elpusztítja. Ezzel a módszerrel a ráktípusok korábbi kezelését, amelynek alapja a szövettani besorolás volt, a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokra épülő, személyre szabott terápiával váltották fel. 

– Hol kapta az indíttatást ehhez a tevékenységhez? – tettem fel a vendégelőadónak a kérdést a konferencia egyik szünetében. 

– A budapesti Semmelweis Egyetem orvosi karán diplomáztam, ott szereztem a PhD-fokozatot is. Az egyetem elvégzése után a II-es Sz. Gyermekgyógyászati Klinika gyermekonkológiai osztályán kezdtem el dolgozni, és ezzel párhuzamosan az I-es Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetben kutattam. Már pályám elején szembesültem azzal, hogy a daganatos, leukémiás betegségek egy fajtájánál kimutatható egy génhiba, ami előre jelzi a terápia hatástalanságát. Nem volt rá gyógymódunk, hogy személyre szabott hatásos kezelést adhassunk, ezért Fulbright-ösztöndíjjal elmentem kutatni az Egyesült Államokba, a memphisi St. Jude Children’s Research Hospital nevű kórházba, amely a világ legnagyobb gyermekonkológiai központja. Ezen a helyen, ahol először gyógyítottak meg gyermekeket kombinált kezelésekkel, Nobel-díjas szakemberekkel együtt kutathattam, hogyan lehet célzott gyógyszereket használni a daganatsejtek elpusztítására. 

2003-ban jöttem haza Budapestre, éppen akkor, amikor a humán genom projekt befejeződött. Azt gondoltam, hogy miután ismertté vált az emberi géntérkép, lehetőség nyílik arra, hogy minden személynél megállapítsuk: melyik gén hibája okozta a daganatot, és ahhoz célzott gyógyszert keressünk. A tervem az volt, hogy minden magyar beteg hozzáférhessen a világviszonylatban elérhető lehetőségekhez, és megpróbáljunk valami olyant kifejleszteni, amit elsőként mi tudunk adni az emberiségnek. 

– Melyek voltak az első lépések, és mi volt a folytatás?

– 2003-ban elsőként sikerült kiválasztani egy olyan gént, aminek felállítottuk a diagnosztikáját, és annak alapján a világon először tudtunk daganatos beteget sikeresen kikezelni célpont alapú, precíziós terápiával. 2008-ben sokgénes vizsgálatokat kezdtünk végezni, ami lehetővé tette, hogy ne csak egy-egy gyógyszerhez keressünk betegeket, hanem a betegnek keressük meg a legjobb gyógyszert. Ez a precíziós onkológia, ami lehetővé teszi, hogy molekuláris célpontok alapján keressük meg a megfelelő terápiát. Az utolsó években egyértelműen arra összpontosítottunk, hogy kifejlesszünk egy olyan orvosi szoftvert, ami a nagyszámú, hatszáz lehetséges gén hatmillió lehetséges mutációjának az ismerete alapján kiválasztja minden egyes beteg számára a megfelelő célzott kezelést.

– Hol lehetséges mindez?

– A budapesti kutatóközpontban, ami egy start-up cég is egyben. Emellett tanítok a Semmelweis Egyetemen és a Chicagói Illinois Egyetemen is. Ugyanakkor alapítója vagyok ennek az orvosi biotechnológiai kutatócégnek, amelynek az a feladata, hogy a kutatási eredményeket átfordítsa olyan orvosi eszközökké, amelyeket orvostársaim a betegek gyógyításában használni tudnak.

A diagnosztikai eszközök voltak az elsők: az egygénes, majd a többgénes tesztek. A legújabb eszköz egy szoftver, a rákgyógyításban ugyanis elértünk abba a szakaszba, hogy ma már a számítógépre írt programok válnak digitális gyógyszerré. A gyógyszerek hatását ismerjük, ugyanis célzott gyógyszerekről van szó, a bonyolult csak az, hogy egy betegben sok génmutáció lehet, ezért ki kell tudnunk választani a gyógyszerek közül a legjobbat.

– Ezek a gyógyszerek már meglévő vagy új hatóanyagokat tartalmaznak?

– Olyan törzskönyvezett gyógyszerekként kell elképzelni, amelyek engedéllyel vannak forgalomban, és az orvosok használják őket. 125 ilyen gyógyszer van jelenleg, de több mint ezer van fejlesztés alatt, és azt gondoljuk, hogy a következő években lesz még legalább kétszáz. 

– Hol fejlesztik ki őket?

– Az egész világon. Magyarországon nagyon sok klinikai vizsgálat folyik, a lakosság számához viszonyítva tudomásom szerint a második legtöbb Európában. Nagyon jól állunk ezen a téren, és célul tűztük ki, hogy próbáljuk meg hozzásegíteni az erdélyi betegeket is, hogy bekerüljenek a magyarországi klinikai vizsgálatokba. Ha ugyanis a betegnek olyan génhiba okozta a daganatát, amire még nincs forgalomban gyógyszer, a legnagyobb haszna annak lenne, ha részt vehetne olyan klinikai vizsgálaton, amelynek során már azt az új gyógyszert kaphatná, amit a nála diagnosztizált daganattípusra fejlesztettek ki. Ha az engedélyezett 25 gyógyszert a körülbelül 600-féle génhez viszonyítjuk, kiderül, hogy még messze nem tudunk minden betegnek megfelelő szert adni. Egyébként a tüdődaganatos betegeknek már a fele kapott célzott gyógyszert. A 600 gén hibáinak az eloszlása nem egyforma, vannak gyakoribbak meg ritkábbak, ezért valójában jobban állunk, mint ahogy a számok mutatják, de hosszú még az út. Azt szeretnénk, hogy Erdélyben, Romániában is elérhető legyen az eljárás, és a gyógyszerek is. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk, számunkra fontos, hogy a gyógyszerekhez hozzáférjenek a betegek, mert mi csak abban tudunk segíteni, hogy kiválasztjuk: melyik hatásos a nála előforduló génhibára. Hogy meg is kapja-e azt a gyógyszert? Abban az esetben, ha segítünk kiválasztani, tapasztalataink szerint a biztosító szívesebben fizeti ki a gyógyszert, mert biztos benne, hogy az hatni fog. A gazdaságosságot úgy számolják, hogy ezeknek az általában nagyon drága gyógyszereknek az árát elosztják a sikeres kezelések számával. Ezért szeretnénk abban is segíteni, hogy a gyógyszereket könnyebben tudja finanszírozni a biztosító. Sorban felkeressük a romániai onkológiai klinikákat, hogy bemutassuk a módszerünket. Több klinikán tapasztaltunk fogadókészséget, így azokkal kapcsolatban vagyunk. Értelemszerűen jobbára a magánklinikákkal, mert ez az ellátás Romániában egyelőre nem finanszírozott, de nagyon örülnénk annak, ha ott is bekerülne a biztosítási rendszerbe, ugyanis bizonyítékunk van a módszer hatékonyságára és költséghatékonyságára, ami fokozza az ellátás minőségét és hatékonyságát. Vannak olyan javaslatok, például a tüdődaganatok egy részénél, ahol pénzt is tudunk megtakarítani a biztosító számára, ugyanis néha úgy jön ki a lépés, hogy az egyébként adott nagyon drága gyógyszer helyett gyakran hatékonyabb, de olcsóbb kezelést javasolunk. Ennek az a következménye, hogy tovább él a beteg, de az ellátása kevesebbe kerül. Bízunk abban, hogy sikerül meggyőzni őket, hogy legalább az ilyen esetekben a módszer bevezetése mellett döntsenek. 

– Hogyan hatnak az említett gyógyszerek a daganat és esetenként az áttétek gyógyításában?

– A gyógyszereknek körülbelül a fele tabletta, más részük infúzió. Olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek ismert célpontokhoz kötődnek a daganatos sejtben. A daganatok kilencven százalékát az úgynevezett szomatikus, azaz életünk során keletkezett génhibák okozzák, tíz százalékuk örökletes. Olyan génekben keletkező hibákról van szó, amelyeknek az a feladata, hogy a sejtosztódást szabályozó fehérjéket termeljenek. A hibás gén hibás fehérjét fog termelni, amely hamis jelet ad a sejtnek, hogy osztódjon. Ebből kiindulva olyan gyógyszert kell választanunk, ami a hamis jelet adó fehérjéhez szelektíve, specifikusan kapcsolódik, és kikapcsolja azt, így megszűnik a hamis jel, és azzal együtt a kóros osztódás is. 

Egészen másképpen hat a kemoterápia, amely a hibás gén működésének a következményét orvosolva az osztódást gátolja. Ezek a kezelések is tudnak nagyon hatékonyak lenni, de általában több a mellékhatásuk, mint a célzott gyógyszereknek. Viszont azt is tudni kell, hogy a nem megfelelően kiválasztott célzott gyógyszer rosszabb lehet, mint a kemoterápia. Ezért nagyon fontos felvilágosítani a beteget arról, hogy a célzott gyógyszer jó lenne-e neki vagy sem. Ha a vizsgálat eredménye szerint az ő esetében a célzott gyógyszer nem lenne hatékony, akkor jobban jár, ha nem kapja. Az a legfontosabb, hogy személyre szabott legyen a kezelés. Azon belül nagyon örvendünk annak, hogy egyre több a gyógyszer, és egyre több beteg kaphat célzott kezelést. Fantasztikus teljesítmény, hogy évente 10-15 új gyógyszer kerül forgalomba, ezzel azonban nehezen tudnak lépést tartani az orvosok és az egészségbiztosítás. Nekünk az a feladatunk, hogy felgyorsítsuk azt a folyamatot, amelynek során a betegek eljutnak ezekhez a lehetőségekhez, amelyek már elérhetők. 

– Milyen daganattípusokhoz van és melyekhez nincs még célzott gyógyszer?

– Az agydaganatok továbbra is „nehéz diót” jelentenek. Mivel a többi daganattípusnál ritkábban fordulnak elő, inkább a gyakoribbakat kutatták, a tüdőrákot például, így azon a téren a legnagyobb az előrelépés, ott ismerjük a legtöbb gént, és dolgozták ki a legtöbb gyógyszert is. 

A személyre szabott kezelés eddig elért eredményei figyelemre méltóak. A közeljövőben a kutatások további, célzottan ható, új, modern rákgyógyszerek kifejlesztését teszik lehetővé.