Szinte hihetetlen, hogy hányféle világnapot találnak ki az emberek. Szakértők szerint azért, mert szeretik az ünnepeket, a jeles napokat, amikor „valami izgalmas dolgot művelhetnek”. A jeles napok között akadnak viccesek, bizarrak is. Például a fordított nap, amikor mindent fordítva kell tenni és mondani, mint ahogyan valójában gondoljuk. De van világnapja a kutyakeksznek is, amikor arra a gyárosra emlékeznek, aki az első kutyakekszet gyártotta. Van világnapja a párnacsatának, az udvarlásnak, a csóknak, a radírnak, létezik szürke nap, vagy a különböző színű cipők világnapja, a sár napja, van világnapja a lustálkodásnak, a parkettcsiszolásnak, a tojásnak, a vécének…
Létezik – és ez már komoly – a lakosság világnapja (júliusban), amely a statisztikai hivatalok adatait összesíti a különböző országokban. Romániában az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint aggasztóan csökken a lakosok száma. A népességcsökkenés fő oka a negatív szaporulat, illetve az elvándorlás. A hivatalos adatok szerint a lakosság 54%-a városon él, a nők száma pedig még mindig meghaladja a férfiakét (51,1%). Ezenkívül nem állt meg a népesség elöregedése: 100 (15 évnél fiatalabb) gyermekre 120 idős jut, az átlagéletkor pedig 42,2 év.
2021. január elsején Romániában 22,089 millió személyt tartottak nyilván a lakhely alapján készült statisztika alapján; ez 0,5%-os csökkenést jelent 2020 januárjához képest. Az INS szerint 2020. január elsejéhez képest fokozódott a demográfiai elöregedés, 0,4%-kal csökkent a 0 és 14 év közöttiek aránya, és nőtt a 65 év fölöttiek aránya. Az öregedési index a 2020. január elsején jegyzett 115-ről 118,7-re emelkedett ez év január elsejére.
Az idei év elején a népesség legnagyobb arányát (8,6%-ot) a 40 és 44 év közöttiek tették ki. A férfiak körében a 40 és 44 év közöttiek aránya 9% volt, a nők körében pedig 8,2%. A 0 és 4 év közötti korosztály aránya 4,6% volt, az 5 és 9 év közöttieké 4,7%, a 10 és 14 év közöttieké 5,2%, a 15 és 19 év közöttieké pedig 5,1%.
Románia azon uniós országok közé tartozik, amelyekben a városi és a vidéki lakosság száma is csökkenni fog 2050-ig, derül ki az EU statisztikai hivatala által a népességváltozással kapcsolatban közzétett legfrissebb előrejelzésből, amely szerint az unió 15 tagállamában nőni fog a városi lakosság a 2050-ig tartó időszakban, kilenc tagországban – köztük Romániában is – csökkenés várható.
