A végrendelet készítéséről az új Polgári törvénykönyv szerint
Az új Ptk. előírásai szerint a végrendelet az illető személy hagyatékát képező javak leírását, a megnevezett örököst (az a személy, aki a végrendelet által van kinevezve, a végrendelkező személy által), előző végrendeletek visszavonására vonatkozó előírásokat, örökségből való kitagadást stb. tartalmazhat.
A végrendelet vagy testamentum olyan jogügylet, melynek értelmében egy nyilatkozó magánszemély javairól, halála esetére, egyoldalúan rendelkezik.
Az új Ptk. előírásai szerint a végrendelet az illető személy hagyatékát képező javak leírását, a megnevezett örököst (az a személy, aki a végrendelet által van kinevezve, a végrendelkező személy által), előző végrendeletek visszavonására vonatkozó előírásokat, örökségből való kitagadást stb. tartalmazhat.
A törvény ugyanakkor tiltja a kölcsönös végrendeletet, tehát az olyan jellegű végrendeletet, mely révén két vagy több személy egyik a másik javára rendelkezik.
A romániai jogrendszer több végrendelettípust ismer. A végrendeletek két csoportba sorolhatók: a közönséges végrendeletek, illetve a kiváltságos végrendeletek.
A közönséges végrendeletek, pontosabban annak két típusa, a hitelesített végrendelet (közvégrendelet) és a magánvégrendelet, képezik a legelterjedtebb formákat.
Míg a magánvégrendelet fő jellemzője, hogy azt a végrendelkező saját kezűleg írja, keltezi és aláírja, a hitelesített végrendelet – ahogy erre megnevezése is utal – hitelesítésen kell keresztül menjen.
Hitelesített végrendeletet a közjegyzők készíthetnek. Megemlítjük, hogy az új Ptk. előírásai szerint hiteles végrendeletet nem csak a közjegyző, hanem más közhatalommal rendelkező személy is készíthet. Sajnos az új előírás ennél több részletet nem tartalmaz, illetve nem tesz pontosítást azokra a személyekre, akik ebbe az utóbbi kategóriába sorolhatók.
A hitelesítéskor a végrendelkező személy egy vagy több tanú jelenlé-tében is történhet.
A hiteles végrendelet a következő előnyöket nyújtja:
– az olyan személyek is rendelkezhetnek ily módon, akik nem tudnak írni vagy olvasni,
– nagyobb biztonságot nyújt a megőrzés szempontjából, mivel egy példány mindig a közjegyzőnél marad,
– a rendelkező akarata kevésbé befolyásolható, mert a szabad akarat kinyilvánítását a közjegyző is felügyeli a hitelesítéskor, valamint lehetséges egy vagy több tanú jelenléte.
Ugyanakkor ennek a típusú végrendeletnek hátrányai vannak a magánvégrendelettel szemben:
– nagyobb költségekkel jár,
– az előállítása több időt igényel,
– nem biztosítja a végrendelet tartalmának teljes titoktartását.
A hiteles végrendelet előállítása érdekében a rendelkező egy közjegyzőnél jelentkezik és annak végső rendelkezéseit lediktálja. Ezután a közjegyző azt felolvassa, vagy a rendelkező személynek átadja annak elolvasása érdekében.
Ugyanakkor a törvény megengedi azt is, hogy a rendelkező személy az általa már megszerkesztett végrendelettel jelentkezzen a közjegyzőnél. Ilyenkor a közjegyző azt újra felolvassa a hitelesítés előtt.
A felolvasás, illetve elolvasás után a végrendelkező a közjegyző előtt nyilatkozza, hogy a végrendelet az ő szabad akaratát tartalmazza.
Ezután a rendelkező személy aláírja végrendeletét, míg a közjegyző a hitelesítési végzést.
A magánvégrendelet a következő előnyöket nyújtja:
– nincs alávetve különösebb formaságoknak
– gyakorlatilag akárhol előállítható, a közjegyző beavatkozása nélkül
– biztosíthatja a rendelkező akaratának a teljes titoktartását
– nem szükségel különösebb költségeket a rendelkező részéről.
Hátrányai ellenben a következők:
– a rendelkező akarata könnyen befolyásolható,
– könnyen módosítható vagy megsemmisíthető,
– az egyszerű formaságok miatt könnyen hamisítható,
– jogi ismeretek vagy útmutatás hiányában előfordulhat a végrendelet hibás vagy érthetetlen módon való megfogalmazása.
A magánvégrendelettel kapcsolatos alapvető feltétel az – amint már említettük –, hogy a rendelkező teljes egészében saját kezűleg írja, keltezze és aláírja a végrendeletét.
Kérdésekkel vagy hozzáfűzésekkel forduljanak alulírotthoz a következő e-mail címen: mhistvan@gmail.com
