Újra megnyitotta kapuit a Székely Nemzeti Múzeum 

Csütörtökön ünnepélyesen újra megnyitotta kapuit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kós Károly tervezte műemlék épületet a regionális operatív programon keresztül elnyert pályázat alapján újíttatta fel a Kovászna Megyei Tanács. A finanszírozási szerződést 2017-ben írták alá, a kivitelezési munkálatokat 2021-ben kezdték el, a múzeum 2023. október 26-ától várja a látogatókat. 

A munkálatok összértéke 21,8 millió lej volt, ebből az elszámolható költségek összege 16,8 millió lej,  a többi a megyei tanács önrésze. A Székely Nemzeti Múzeum jelenleg a legnagyobb határon túli magyar közgyűjtemény, Kovászna megye fontos kulturális intézménye. 1875 óta látogatható, egy 1879-es pecsét pedig igazolja, hogy ekkor került a székelység közös tulajdonába. Jelenleg könyvtár, természettudományi, régészeti, történelmi és néprajzi részleg működik, de ide tartozik a szentgyörgyi könyvtár, a MAGMA Kortárs Kiállítótér, valamint a kézdivásárhelyi, a csernátorni, a baróti és a zabolai külső múzeumi egység is. 

Helyszűke miatt két megnyitót szerveztek, délelőtt a hivatalosságokat fogadták a vendéglátók, míg délután bárki beléphetett. Természetesen azok is jelen voltak, akik hozzájárultak a munkálatok előmeneteléhez: a múzeum egykori munkatársai, az együttműködők és sokan mások, akik a szívükön viselik az intézmény sorsát. Meghívottként jelen volt L. Simon László miniszteri biztos, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 

Vargha Mihály képzőművész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója nyitotta meg a rendezvényt, és felkérte Tamás Sándort, a Kovászna Megyei Tanács igazgatóját, hogy köszöntse az egybegyűlteket. 

Az elnök egyebek között elmondta, hogy a Székely Nemzeti Múzeum szülőföldünk egyik legerősebb kulturális erőtere, ezt a lelkületet sűrítette be az épületbe Kós Károly, ezért, amikor belépünk, otthonosan érezzük magunkat a falai között.  „A Székely Nemzetet reprezentáló épületet építeni fel” – ez volt Kós Károly feladata. 1875-ben Imecsfalván Csereyné Zathureczky Emília kúriájában már megalapította a múzeumot. 1880 februárjában Háromszék, Udvarhelyszék és Csíkszék főispánjai is felhívást intéztek a székely néphez egy történelmi emlékhely létrehozása érdekében. 1912-ben épült fel a múzeum a környékbeli építőanyagokból, székely mesteremberek munkájának eredményeként. Ez így volt a felújításkor is, a bejárati kaput a múzeum asztalosa, Ferencz László készítette, míg a kő ivókutat Éltes Barna kőfaragó. A továbbiakban az elnök név szerint köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a felújítási terv elkészítéséhez és a munkálatok kivitelezéséhez, külön kiemelte Vargha Mihály igazgatót, aki szívét-lelkét beleadva követte a munkálatokat. Végül azt a hírt is megosztotta a jelenlevőkkel, hogy a magyar Országgyűlés december 16-át, Kós Károly születésnapját a magyar építészet napjává nyilvánította. 

Vargha Mihály igazgató hozzászólásában kifejtette: négy év alatt teljesen megújult az épületegyüttes. Amikor 2019-ben nekifogtak, nem tudták, hogy ilyen nagy kihívás elé néznek. Döcögős úton jutottak el a munkálatok végéig, sokszor akadtak el a hazai közbeszerzési törvény okozta nehézségek miatt. A múzeum munkatársai igazi csapatként dolgoztak, és a közös erőfeszítésnek köszönhetően sikerült felújítani. „Olyan múzeumot szeretnénk, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól. Amely nemcsak az ide betérő egyéneket, hanem az egész erdélyi magyar közösséget élteti úgy, hogy a velünk egy országban élő polgártársainknak is tudományos nézőponton alapuló élményt és tanulságot nyújtson.” Ennek alapján korszerű, interaktív kiállítást rendeznek be, amely a kiállított műtárgyak csodálata mellett a szabadidő minőségi eltöltésére is alternatívát kínál. Az igazgató végül megköszönte mindazoknak a munkáját, akik lehetővé tették az intézmény épületegyüttesének a megújulását. 

A múzeumban egyelőre csak szimbolikusan kaptak helyet a kiállított régészeti leletek, néprajzi tárgyak, Éltes Barna kamarakiállítása, a Kós Károly életét bemutató pannók. A tárgyak tárolási biztonsága miatt egyelőre még hiányosan rendezték be a termeket, ugyanis csak a falak teljes kiszáradása után, bizonyos biztonsági, illetve a nedvességet, hőmérsékletet szabályozó berendezések felszerelése után lehet  kibővíteni az anyagot – tudtuk meg az egyik munkatárstól. Nemcsak az épületegyüttes, hanem az udvara is megújult, ahol egy régi, hagyományos csíkszéki házat is berendeztek, kialakítottak egy kopjafagyűjteményt, és a lapidáriumban is helyet kapott néhány római kő. Csütörtöktől tehát programszerűen lehet látogatni a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot.