Tükör az időn túlról

Gheorghe Olariu festőművész életművének egy – igencsak szép festményekben megmutatkozó – részével ismerkedhetnek meg mindazok, akik ellátogatnak a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiba.

Gheorghe Olariu: Maros menti táj

Gheorghe Olariu festőművész életművének egy – igencsak szép festményekben megmutatkozó – részével ismerkedhetnek meg mindazok, akik ellátogatnak a marosvásárhelyi Kultúrpalota földszinti galériáiba. A huszonnyolc éve elhunyt, neves alkotó erdélyi tájat ábrázoló képeiből nagyjából százhúsz alkotásnak adott teret a Képzőművészek Szövetsége Maros megyei fiókjának képtára, a megnyitóra kedden délután, telt házas közönség jelenlétében került sor.

A megjelenteket Mana Bucur, a fiókszervezet elnöke fogadta, mellette jelen volt Virgil Zahan műgyűjtő, a tárlat szervezője, Herdean Viorică és Negoiţă Lăptoiu művészettörténészek, a kiállítás méltatói, valamint Olariu Zsolt, a művész fia. Mint az a méltatóbeszédek során elhangzott, Gheorghe Olariu kivételes ember volt, a marosvásárhelyi képzőművészet reprezentatív egyénisége. Nagyon fontos az ilyen jellegű kiállítások szervezése: okot és teret ad a találkozásra, az emlékezésre. Az alkotók földi angyalok, akik egy ideában, saját belső világukban élnek és a világnak visszatükrözik azt. A visszatükrözés képessége nélkül csak ígéretek maradnának az időben. Ígéretek, amelyek vagy megvalósulnak vagy nem. Gheorghe Olariu sokszínű és sokoldalú művész volt, olyan alkotó, akinek nevét, munkásságát a fiatal generációk előtt is ismertté kell tenni – példaképre van szükségünk. 1953 és 1985 között nem volt kényelmes és egyszerű dolog festeni. Ő az erdélyi rusztikát szociális érzékenységgel vitte vászonra. Tárlata tükör az időn túlról. Kreativitása ellenáll az idő folyásának és kiváltja az erdélyi ember csodálatát. Tájképei realisták, holott a tájkép nem ábrázol, hanem a belső üzenetet tolmácsolja. A lét egyik legfontosabb alkotóeleme a szépség és ő a szép etikájába vetette hitét – hallottuk a tárlatnyitón, amelynek végén a művész fia köszöntötte a résztvevőket és köszönte meg édesapja emlékének, művészeti hagyatékának ápolását.