A támogatás a gazdálkodók mentőöve
2015-02-06 14:39:49
- Szer Pálosy Piroska
A Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatójával, Liviu Timarral a tavalyi gabonatermésről beszélgettünk.
A Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatójával, Liviu Timarral a tavalyi gabonatermésről beszélgettünk. A jelek szerint a jó átlagtermés ellenére a gazdálkodók továbbra is csak az állami és európai uniós jövedelempótló támogatások révén tudnak felszínen maradni.
– Maros megyében a hektáronkénti átlagtermés tekintetében a tavalyi jó mezőgazdasági évnek mondható. Búzából hektáronként 4019 kg-ot, árpából 4700-at, szemes kukoricából 5252 kg/ha-t, cukorrépából közel 59 ezer kg-ot takarítottak be. Az elmúlt évekhez viszonyítva a megyében a felsorolt hozamok rekordtermésnek számítanak, ami főleg a kedvező időjárásnak tulajdonítható. Nem volt aszály, megfelelő mennyiségű csapadék hullott. Ugyanakkor a gazdák hozzáállása, valamint az időben érkezett európai uniós, valamint állami támogatások is segítséget jelentettek. Az ősz is kedvezett a mezőgazdasági termelőknek. Közel 35.000 hektáron, vagyis az összmennyiség 98%-án a magvak – búza, árpa, kukorica, tritikálé, repce stb. – ősszel a földbe kerültek, és a tél beállta előtt a kultúrnövények gyökeret eresztettek. A hótakaró ez idáig megvédte a terményeket a fagytól, ezért a jelek szerint ebben az évben is jó gabonatermésre lehet számítani – mondta a szakember.
A méhészek számára a múlt év kimondottan rossz volt, a méztermelés ugyanis nehézségekbe ütközött, következésképpen a sokévi átlag csupán felét sikerült megvalósítani. Az okok között az éjszakák és nappalok közötti nagy hőmérséklet-ingadozásokat lehet említeni, melyek főleg virágzás idején károsították a pollentermelés mennyiségét és minőségét. A méhészek veszteségeinek ellensúlyozására a 867-es számú kormányhatározattal támogatást utaltak ki a május–júniusi kedvezőtlen időjárás hatásainak enyhítésére. Maros megyében 248 méhész részesült támogatásban, megközelítőleg 196 ezer lejt utaltak ki.
Bár a tavalyi év terméshozam tekintetében jó volt, pénzügyi szempontból a gazdák ezúttal sem könyvelhettek el nyereséget az alacsony értékesítési árak miatt. A búza felvásárlási ára 60 bani. A hektáronkénti 4000 kg-os átlagterméssel számolva a piaci áron értékesített termény 2.400 lejes jövedelmet jelent hektáronként, míg egy hektár terület megművelése 2.800 lejbe kerül. Mivel a költségek jóval magasabbak, a gazdálkodók számára a támogatások jelentik az egyetlen mentőövet. Ha az állami és európai uniós támogatások nem lennének, a gazdáknak számottevő veszteségeik lennének. Így is, akiknek nem sikerült az átlagtermést elérni, veszteséggel dolgoztak, akik átlagon felüli termésmennyiséget takarítottak be, valamivel szerencsésebb helyzetben vannak – zárta összegzőjét a vezérigazgató.
