Szövőmadárfélék családja

Az Óvilág forró éghajlata alatt – különösen Afrikában – él a legtöbb faj. A család kb. 150 kúpcsőrű madárfajt egyesít. A rigó nagyságú bivalymadár (Bubalornis albirostris) színe fekete, viselkedésében a seregélyre is emlékeztet, különösen ha hazájában, az afrikai szavannákon a bivalyok és legelő jószágok közelében csapatokban jár. A felriasztott bogarak után lépked vagy csoszog a földön. Emellett még magokat és bogyókat is eszik. Több tojó ugyanazon a fán óriási, 2-3 méter széles közös fészket épít tüskés gallyakból. Ebben alulról megközelíthető költőüregeket készítenek, fűből fészket formálnak. Egész éven át építkeznek rajta, alvásra is használják. 

Fehérfejű szövőmadár (Dinemellia dinemelli)

Társasan költ, de golyó alakú fészkeit külön építi, azok bejárata alulról nyílik. Csak a tüskés gallyak kötik össze némileg. A hátoldala barna, farkörnyéke és szárnyhajlata fényes, narancsvörös, feje, testalja és szárnytükre fehér. A hossza 20 cm. A fészek „albérlői” az afrikai törpesólyom, a rózsás törpepapagáj, a díszpintyek, a gyíkok és a fán élő kígyók is. A száz fajt számláló igazi szövőmadarak művészi fészket építenek. A költési időben a hímek tarka tollruhát öltenek, egyesek szép piros bélyeget is hordanak. Színeikbe vegyül a fekete, sárga és az aranybarna. 

Aranyos szövőmadár (Ploceus bojeri)

Fészkének alakja fajról fajra változik. A hosszú növényszárakat valamiként ágvillára erősíti fel, és hurok alakban meghajlítja. Erre először tetőt, majd a kamra többi falát szövi rá. Előteret és bejárati csövet is készít hozzá. Költés előtt és alatt a hímek szólás, ének közben ki-be repülnek, s közben folyik az építkezés. Nyaktekerő mozdulatokkal a szálakat egyetlen szövedékké csomózzák. A majdnem befejezett építményükön szárnyukkal csapkodva, háttal lefele lógnak. A fát valósággal feldíszítik. A szárnycsapkodás egyúttal „menyasszonykérés”. A tojó a fészek kibélelését egyedül végzi. 

Málinkó-szövőmadár (Ploceus cucullatus)

A Szaharától délre, a folyók mentén, mocsaras helyeken, emberi települések közelében él ez a 17 cm hosszúságú madár. Fészkei szorosan egymás mellett lógnak a fán vagy nádon; a bejáratuk rendszerint alulról nyílik. A fészket a hím építi, pálmalevélrostokból szövi. A rostokat a csőrébe fogja, s elrepülve lehasítja. Ezek a madarak is esznek rovarokat, de helyenként a vetésben is jelentős károkat tesznek. 

Baja szövőmadár (Ploceus philippinus) 

Az ázsiai szövőmadarak közé tartozik. Hazája Pakisztántól Thaiföldig és Szumátráig terjed. Nászruhában a hím pofái, tarka és szárnya barna, a feje felső része és melle sárga, a hátoldala barna, sárga csíkos. Durva növényszálakból és levélcsíkokból szövi a fészkét. Négy fészket is készít alsó bejárattal. Ezután szárnyaival verdesve udvarol a telepen jelentkező tojóknak. Számban a tojók túlsúlyban vannak. Mindenik fészekbe szerez, hódít tojót. A hím a közelből igyekszik elzavarni minden vetélytársat úgy, hogy mialatt a szomszéd távol van, szétfejti fészkének tartófonalát, amin a fészek lóg. A tojó kotol és etet is, s közben kijavítja a fészken keletkezett réseket. 

Összeállította: Márton Béla