Sokáig gondolkoztam, megírjam vagy sem ezt a jegyzetet. Nem akartam közhelyeket leírni, és nem akartam önmagamat sem ismételni.
Sokáig gondolkoztam, megírjam vagy sem ezt a jegyzetet. Nem akartam közhelyeket leírni, és nem akartam önmagamat sem ismételni. Távol álljon tőlem a megbotránkoztatás szándéka.
Természetesen arról van szó, ami a világ közvéleményét foglalkoztatja, és ami egyáltalán nem holdbéli probléma. Itt van a közelünkben, rajtunk is átzúdulhat a menekültek hulláma. A bevándorlóké vagy inkább átvándorlóké. Ugyanis nem akarnak megtelepedni itt, Kelet-Európában, továbbmennének, rokonaikhoz igyekeznek, Németországban kívánnának letelepedni, Norvégiában, Dániában és a többi fejlett nyugat-európai országban, szerintük a Kánaánban.
Éppen erről a Kánaánról van szó. Kár lenne a célországok magas színvonalú civilizációját, tisztaságát, rendjét lerontani, az életet, a biztonságot elbarmolni. (Menj be egy nyugat-európai város keletiek lakta negyedébe, ha mersz, sötétedés után. Nézd meg az utcai életet. Nem fog tetszeni. Ne a turista, az átutazó szemével nézd. Aztán meg kellene nézni azokat a helyeket, ahonnan jönnek, ahol saját civilizációjukat megteremtették. Nos, ez a civilizáció termelte ki az ottani állapotokat, diktatúrákat és magát az Iszlám Államot, annak gyilkos ideológiáját. Nincs ennek sok köze a mai Európához és keresztény-zsidó gyökereihez. Ellenkezőleg.
Fiatal emberek vállalkoznak a migrációra. Életerős fiatalemberek. Egy olyan életkorban, amikor harcolhatnának. Amikor fegyvert kaphatnának, kiképzést, vezetőket, elvégre a saját hazájukról van szó, nem kellene idegen zsoldban harcolniuk. Miként a gyarmattartók ellen tették a múlt században. Ha lenne aki megszervezze azt az ellenálló hadsereget, mely sikerre viheti a helyi béke és demokrácia ügyét. De ilyen erő nincs. Mert a nagyhatalmaknak, a világpolitika irányítóinak nem céljuk az ottani hosszas polgárháború és nyomor megszüntetése. A diktatúrák tényleges és eredményes felszámolása, az újjáépítés. (És amikor majd lehetőség nyílik az újjáépítésre, milliónyi munkáskéz fog hiányozni, mert Európában lógnak, nyelvtudás és biztos egzisztencia nélkül, a rokonok és segélyprogramok nyakán.) Harcolni csak Izrael ellen akarnak. Saját testvéreik ellen nem, inkább elmennek.
Kérdésünk: miért nincs menekülthullám Oroszország felé, ahol hely és alkalom elég van? Vagy a közép-ázsiai muzulmán köztársaságokba, Azerbajdzsánba, Kazahsztánba? Hol gunnyaszt az arab szolidaritás? Miért nem ül össze az Arab Liga a menekültkérdésre megoldást keresni? Elvégre az ő ügyük! Miért nem fogadják be őket a sivatagi sikerállamok? Burzs-toronyépítők?
Sajnos, egyet kell értenem a kerítés fenntartásával. Gyermekeink és életünk nyugalmáért, amíg jobb megoldás nem születik. A menekültútvonal miért csak Magyarországot sújtja az unióból, s nem Szlovéniát, amely ugyancsak határos Ausztriával?
Aki a polgárháborús övezetből jön, az magával hurcolja a polgárháborút is. Hiszen a befogadó országok az iszlám terroristák szemében az ellenséget támogatják, tehát oda is behurcol(hat)ják a háború veszélyét.
Mindenki felteszi a kérdést, csak nem hangosan és nem mer vállat vonni: mikor fognak hazatérni? Megvan bennük a visszatérés szándéka, akarata? Itt maradnak Európa népességét duzzasztani, jellegét átmázolni? Igaz, csak a felületen. A mélyben marad a kemény mag.
És még egy apró megjegyzés: ezek az országok túlnépesedtek, nincs érvényben születésszabályozás, családtervezés. Nem képesek munka nélkül eltartani saját népességüket. Ez szüli a polgárháborúkat és a menekülthullámokat is.
A megoldás ott van, ahonnan elmenekülnek az emberek. Emberek nélkül már nem is kell a megoldást keresni Szíriában, az elnéptelenedett Irakban, a kiürült Afganisztánban…
Hogy ez sokaknak nem fog tetszeni? Lehet, de szembe kell nézni a kérdés sötét oldalával is. A menekültek holnap a mi nyakunkba liheghetnek, a mi utcáinkon kéregetnek, a mi fél szobánkat kell odaadnunk emberiességből és a kötelező befogadási kvóták iránti EU-respektusból.
