A rák nyomai egy csontkövületben
A rák legrégebbi, 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősemberi csontkövületen Dél- Afrika egy barlangjában – számolt be róla a BBC News.
Az agresszív daganat nyomát egy 1,7 millió éves korai emberelőd lábujjcsontjának maradványán fedezték fel. A kövület a Homo ergaster vagy a Paranthropus robustus nevű homininhez tartozhatott. A kutatók szerint a lelet világosan mutatja, hogy a rák nem a modern társadalom betegsége, amint azt egyesek állítják. Korábban is találtak csontkövületeket, amelyek az ősi emberek rákos daganatait bizonyították, az egyik legrégibb, mintegy 120 ezer éves egy Horvátország területén élt Neander-völgyitől származik.
A most feltárt leletet a Johannesburg melletti világörökségi helyszín, az Emberiség bölcsője nevű ásatási hely Swartkrans-barlangjában fedezték fel. A közzétett adatok szerint a lábközépcsonton oszteoszarkóma, a csontrák ritka és rendkívül agresszív formája alakult ki. Annak ellenére, hogy a rák különböző formáit számos ősi emberelődnél megtalálták, sokan vélik úgy, hogy a rosszindulatú daganat kizárólag a modern társadalom problémája.
A Witwatersrandi Egyetem kutatója, Edward Odes elmondta: „Tanulmányunk kimutatta, hogy a rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza”. A modern életmód és a környezetszennyezés azonban tényleg növeli a rákos daganatok egyes fajtái kialakulásának veszélyét. „Az alkoholfogyasztás a májrák, a dohányzás a tüdőrák kockázatát fokozza, ezek valóban a modern kor betegségei” – magyarázta Randolph-Quinney, a Central Lanchaster-i Egyetem munkatársa.
