Próbaidő – kölcsönös lehetőség

Csép Éva Andrea parlamenti képviselő hasznos információkat közöl a 7kérdése sorozatában. Mivel közérdekű tudnivalók, e rovatban is helyet adunk ezeknek az ismertetőknek. Most a próbaidőre vonatkozó tudnivalókat, a próbaidős munkavállaló jogait és kötelezettségét osztjuk meg az olvasókkal. 

Nem ritka, hogy amikor új munkahelyre alkalmaznak, csak próbaidőre veszik fel az alkalmazottat. Ez sokakat megijeszt, pedig nem kell tőle tartani. A próbaidő nem valami trükk vagy tesztüzemmód, hanem egy teljesen hivatalos, törvényben leírt időszak, ami pont azért van, hogy az alkalmazott és a munkáltató is kipróbálják, hogyan működnek együtt. Az új munkahely olyan, mint az új cipő, ránézésre jónak tűnik, de akkor derül ki, hogy tényleg kényelmes-e, amikor járni kezdesz benne, pár napig hordod. A próbaidő is pont erről szól. Ez az az idő, amikor mindkét fél kipróbálja, működik-e a közös munka.

Fontos tudni, hogy a próbaidő nem kötelező, csak egy lehetőség, amit beírhat a munkaadó a szerződésbe. Viszont szerződés mindig kell. Ha valaki azt mondja, hogy legyen egypár nap próbaidő, aztán majd meglátjuk, és nem születik szerződés, az már feketemunka. És ilyenkor a munkáltató akár 20 ezer lejes bírságot is kaphat fejenként. 

Ami nagyon fontos a próbaidő alatt: a munkavállalókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi alkalmazottat, s ugyanazok a kötelezettségei is. A munkavállaló fizetést kap, s a ledolgozott időszak beleszámít a szolgálati időbe (a régiségbe). Tehát a munkavállaló nem próbababa, hanem rendes munkavállaló. És ha még tart a próbaidő, és ha éppen a végéhez közeledik, amikor mind a munkáltató, mind a munkavállaló felbonthatja a munkaszerződést, ez kizárólag írásos értesítéssel ejthető meg, nem kell megindokolni, és nincs felmondási idő. A törvény meghatározza, meddig tarthat ez az időszak, lehet 90 nap, ha nem vezetői beosztásban volt a munkavállaló, és legfeljebb 20 nap, ha vezető pozíciót töltött be valaki. A fogyatékkal élőknek a próbaidő legfeljebb 45 nap lehet, mert speciális szabályok vonatkoznak rájuk. 

A próbaidő nem veszélyes terep, hanem egy kölcsönös lehetőség, hogy a munkavállaló és a munkáltató is meggyőződjön, ez az a munka, ami mindkét félnek megfelel. 

– Mi történik akkor, ha a próbaidőben kiderül, hogy a munka mégsem felel meg a munkavállalónak? Próbaidőben beadható-e a felmondás? Próbaidőben a munkavállalót kirúghatja-e a főnök?

– A próbaidő pont azért van, hogy mindkét fél szabadon dönthessen. A munkavállaló is beadhatja a felmondását, s a munkáltató is bármikor megszüntetheti a szerződést, de csak írásban! Ha valaki beadja az írásos értesítést, másnap már nem kell megjelenni a munkahelyen. Ez fordítva is igaz, ha a főnök úgy dönt, hogy nem folytatja valamely munkavállalóval a munkát, ő is megteheti ugyanezt. Ez a különbség a próbaidő és a normál munkaviszony között. Egy állandó munkahelyi viszony felmondásánál már be kell tartani a felmondási időt, ami általában 20 munkanap, vezetői pozícióban levő személyek számára pedig 45 nap. Ebben az esetben a munkáltatónak már meg kell indokolnia, hogy miért bontja fel a szerződést, például átszervezés, teljesítményhiba vagy más jogszerű ok miatt. Próbaidőben nincs ilyen kötelezettség. 

Annak ellenére, hogy könnyebben meg lehet szüntetni a munkát, minden csak írásba foglalva érvényes. Ha szóban jelzik, hogy holnaptól nem kell jönni, nem jogszerű. Mindig kell legyen írásos értesítés, még akkor is, ha csak egy rövid e-mail! 

A munkáltató ugyanannak a személynek nem tarthat több próbaidőt egymás után ugyanarra a beosztásra, és nem mondhatja, hogy legyen még egy hónap próbaidő. A törvény szerint egyetlen próbaidő lehet, és annak feltételeit írásban szigorúan le kell szögezni a szerződésben.