Nyelvi botlások a magyar audiovizuális sajtóban

A Sapientia EMTE kommunikáció és fordító szakos tanárainak, illetve diákjainak az együttműködésével elkészült a romániai magyar nyelvű audiovizuális műsorok nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló második jelentés.

Fotó: Nagy Tibor

A Sapientia EMTE kommunikáció és fordító szakos tanárainak, illetve diákjainak az együttműködésével elkészült a romániai magyar nyelvű audiovizuális műsorok nyelvhasználati sajátosságait vizsgáló második jelentés. A tapasztaltakról tegnap sajtótájékoztatón számolt be dr. Pletl Rita vezetőtanár. A Communitas Alapítvány támogatásával kivitelezett projektben partnerként vett részt a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE), valamint az Országos Audiovizuális Tanács. A két intézményt a tegnapi sajtótájékoztatón Karácsonyi Zsigmond és Szász Attila képviselte.

Nem a bírság a cél

A felmérés során megvizsgálták többek között a Román Televízió magyar nyelvű adásait, az Erdély Tv, valamint a bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi rádiók, az Erdély Fm, a GaGa Rádió, a Paprika Rádió, a Príma Rádió műsorait, főként a híradásokat. A kutatás során a kiejtéstől a hangsúlyig és mondattanig mindenféle nyelvhasználati botlást figyeltek. Ezeket elemezve vonták le a következtetéseket, és az ezeket megfogalmazó jelentés egy héten belül felkerül a MÚRE, az audiovizuális tanács, valamint a Sapientia honlapjára.

Szász Attila hangsúlyozta, a második alkalommal megszervezett sajtófigyelés hátterében az a szándék áll, hogy ébren tartsák a nyelvi tudatosságot és felhívják a figyelmet az elkövetett hibákra.

Karácsonyi Zsigmond MÚRE-elnök elmondta, fontosnak tartja, hogy azok az oktatási intézmények, ahol leendő újságírókat képeznek, minél szorosabb kapcsolatot tartsanak fenn a MÚRE-val.

Még nem beszélhetünk tendenciákról

Dr. Pletl Rita rámutatott, két év után még nem lehet nyelvhasználati tendenciákat megállapítani, ehhez legalább 5 évnyi sajtófigyelés szükséges.

A kiejtésbeli hibák közül a nyelvbotlások azok, amelyeken odafigyeléssel lehetne javítani. A tapasztaltakból kiderül, hogy régiótól függetlenül gyakori hiba a hosszú magánhangzók röviden ejtése, az igekötők helytelen használata, ami a kutatást végzők szerint egyre inkább a románból való fordításból eredhet. – Mondattani szinten is érzékeltük a román nyelv hatását, ami oda vezet, hogy a szórend magyartalanná válik – sorolta a legjellemzőbb hibákat Pletl Rita tanárnő. A román intézménynevek gyakran magyartalan fordítását látva született egy elképzelés, miszerint a fordítói szak oktatói és diákjai közösen készítenének egy adatbázist, ahol egységesen szerepelnének az intézménynevek magyar megfelelői, amit majd a sajtó képviselői fogódzóként használhatnának.