Nincsen frankó megoldás

A valutahitelek körüli mizéria rádöbbentett minket, hogy halvány fogalmunk sincs, miként működik a pénzvilág. Egyfelől ott vannak a kereskedelmi bankok, amelyek a pimaszul magas nyereség elérése céljából figyelmen kívül hagyták a hitelkockázati elemzések bizonytalansági tényezőit. Nevezetesen a kiszámíthatatlan árfolyamváltozást. Sőt, a pénzintézetek szakértői, nem egy esetben arra biztatták a balga állampolgárokat hogy a svájci frank a legelőnyösebb. Persze, elfelejtették tájékoztatni az ügyfeleket arról a kiszámíthatósági alapszabályról, hogy csak abban a pénznemben  kell hitelt felvenni, amelyben a havi jövedelmünket kapjuk. Másfelől a hiteligénylők mohóságát sem  lehet figyelmen kívül hagyni. Mindezekre rájátszott a nemzeti bank cinkos hallgatása is.  Mostanra, miután a svájci fizetőeszköz történelmi csúcsra szökött a lejjel szemben, már szociális kérdéssé fekélyesedett a frankosok ügye. 

Romániában hat bank 75 ezer lakossági ügyfele került nehéz helyzetbe a svájci frank váratlan erősödése miatt. Az érintett bankok többsége kisebb-nagyobb mértékű átmeneti könnyítést ajánlott frankhiteleseinek. Az OTP Bank Romania a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek, a Volksbank romániai frankhitelesei három hónapig tavalyi árfolyamon fizethetik törlesztőrészleteiket, a Raiffeisen romániai bankja pedig a júniusban esedékes félszázalékos kamatcsökkentés előrehozásával próbált könnyíteni frankhitelesei helyzetén. Hétfőn a görög kézben lévő Banca Românească ajánlott fel átmeneti könnyítést frankhiteleseinek, akik három hónapig az eddiginél mintegy 0,8 százalékkal alacsonyabb kamattal törleszthetik svájci frankban felvett hiteleiket.  

Vasárnap tüntetést rendezett a frankhitelesek szövetsége Bukarestben, a hitelek lejre váltását követelve. A tüntetők petícióban sürgették egy olyan jogszabály elfogadását, amely lehetővé tenné, hogy a devizahitelesek az eredeti árfolyamnál legfeljebb 20 százalékkal magasabb árfolyamon lejre váltsák hitelüket, a kamatfeltételek és a teljes hiteldíjmutató (THM) megváltoztatása nélkül. A kormány azonban már korábban közölte: nem akar semmilyen megoldást kötelezővé tenni a bankok számára. A nemzeti bank  becslése szerint a romániai bankok csaknem 4,3 milliárd lej veszteséget könyvelnének el, ha a hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyamon váltanák lejre ügyfeleik svájci frankban felvett hitelét. Természetesen, amint már volt rá példa, ha a kereskedelmi bankok ennek következtében válságos helyzetbe jutnának,  könnyen előfordulhatna, hogy közpénzből segítik meg őket. Tehát velünk fizettetnék meg a tanulópénzt. 

A kormányfő a valutahitelek lejre váltása helyett a magáncsődtörvény intézményének bevezetését támogatja. Egyébként a magáncsődtörvény tervezetéről a képviselőháznak kell kimondania a végső szót, miután azt a szenátus érdemi vita nélkül decemberben már elfogadta. 

Hétfőn a Nemzetközi Valutaalap levélben fejezte ki aggodalmát a magáncsődtörvény-tervezet esetleges elfogadása miatt, mert szerinte megfelelő hatástanulmány készítése nélkül annak kedvezőtlen hatása lehet a román pénzpiacra. Erre válaszolva a kormányfő kijelentette: az IMF-megbeszélések napirendjén nem szerepel a frankhitelesek ügye, de ha a nemzetközi hitelezők tárgyalni akarnak erről,  azt a parlamenttel kell megtenniük.