Nem született döntés az euróövezeti csúcsértekezleten
Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy a szerda esti újabb csúcsértekezleten véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik.
Semmilyen döntést nem jelentettek be az euróövezeti országok állam- és kormányfőinek vasárnap esti találkozóját követően az európai uniós intézmények vezetői, de azt ígérték, hogy a szerda esti újabb csúcsértekezleten véglegesítik azt az átfogó stratégiát, amelytől a zónát sújtó adósságválság leküzdését remélik.
Az elnöklő Herman Van Rompuy közlése szerint a 17 euróövezeti ország vezetőjének néhány órás brüsszeli megbeszélésén valamennyi vitatott témában, így a súlyos görög pénzügyi helyzet tartós rendezésében, a bankok feltőkésítésében, az euró stabilitását segítő mechanizmus továbbfejlesztésében, valamint a gazdasági fegyelem és együttműködés javításában további előrelépést értek el, de a következő három napban még számos részletet ki kell dolgozni.
Hangoztatta: azért nem döntöttek semmiről véglegesen, mert a tárgyalt témák összefüggnek, azokról egyetlen közös döntéssel kell határozni.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke 72 óra türelmet kért a határozatok bejelentésére.
A csúcstalálkozó kétlépcsős megrendezésének az is fontos oka, hogy Németországban a törvényhozás beszámolóra kötelezte a kormányt a német adófizetők pénzét is érintő uniós döntésekről, még azok véglegesítése előtt.
A vasárnap külön nyilatkozó Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szintén úgy értékelte, hogy komoly haladást tettek az euróövezeti adósságválság megoldása felé.
Részleteket azonban ő sem közölt, zárónyilatkozatot nem adtak ki.
Van Rompuy a pénteken kezdődött háromnapos maratoni EU-találkozósorozatot is lezáró sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a 27 ország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács „néhány tagjának” még szerdáig meg kell győznie kollégáit arról, hogy országa teljes egészében végrehajtja a korábban kilátásba helyezett intézkedéseket. Jóllehet neveket nem említett, szavaiból kiderült, hogy Olaszország ezen tagállamok között található, Belgium viszont nem.
Uniós források szerint a két kiemelt lehetőség az adósságproblémával küzdő országok segítése egyfajta biztosítási rendszerrel, illetve egy olyan speciális alappá alakítás, amelybe unión kívüli szereplők is fektethetnek. Az EU elsősorban az IMF-re számít ez utóbbinál, de nem egységes fogadtatásra talált a tagállamok körében az a lehetőség, hogy például Kína is bekerülhet a finanszírozók közé.
A csúcstalálkozó után uniós diplomaták megerősítették, hogy továbbra is érvényben van az a megállapodás, amely szerint a görög adósság miatti, legalább 50 százalékos veszteség elfogadására kérik a hitelező bankokat. Továbbra is 108 milliárd euróval számolnak emellett az uniós bankok feltőkésítéséhez.
