Bukarestben és a nagyvárosokban több ezer ember tüntet napok óta a koronavírus-járvány megfékezését célzó egészségügyi korlátozások ellen. A békés demonstráció azonban kedd hajnalban erőszakba torkollott: a tüntetők kövekkel, üvegekkel dobálták meg a rendfenntartókat, kirakatokat törtek be, padokat rongáltak meg.
Romániában vasárnap este lépett hatályba az a kormányhatározat, amely két órával növeli az éjszakai kijárási tilalom időtartamát, illetve csökkenti az üzletek nyitvatartási idejét azokon a településeken, amelyeken felgyorsult a koronavírus-fertőzés terjedési üteme.
Hétfő délutánra már nacionalista és vírustagadó szólamokkal a parlamenti képviselethez jutott, ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) hirdetett demonstrációt az ország valamennyi megyeszékhelyén, a bukaresti tüntetésen a párt vezetői is részt vettek. A helyi média beszámolói szerint az alapvetően kormányellenes demonstrációkon sok helyen az AUR megmozdulásain korábban is rendszeresen jelen lévő futballszurkolók voltak a hangadók. Az ország több városában a járványügyi operatív törzs döntéseit közlő palesztin származású Raed Arafat államtitkár lemondását követelték, Temesváron a város német polgármesterének ablaka alatt azt kiabálták: „Ne feledd, Herr Fritz, Temesvár nem Auschwitz”, Piteşti-en pedig az idegengyűlölő indulatok a magyarok ellen fordultak, és a tüntetők a lelátókon szokásos „Kifelé a magyarokkal az országból!” rigmust skandálták.
A tüntetések az AUR közösségi médián keresztüli mozgósításának tudhatók be, hiszen a rendkívül agresszív Diana Şoşoacă szenátor kizárásával az AUR-nak hirtelen versenytársa támadt a radikális politikai palettán.
A helyzetet azonban azok tudják a leghatékonyabban kihasználni, akik számára az erőszak és az idegengyűlölet, s főleg a magyarellenesség a legegyszerűbb megoldás. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a szociáldemokratákról sem. A PSD elnöke tagadja a jobbközép kormánykoalíció vádját, hogy a lezárásellenes tüntetéseknek „politikai tartalma” lenne. A tüntetéseket a koronavírus-járvány terjedését megelőző lezárásokkal, a román társadalom fáradtságával, illetve a gazdaság rossz állapotával magyarázza. Ezt azonban cáfolja az amúgy „székelyakasztóként” ismert volt miniszterelnökük kijelentése, ő egyenesen külföldi tervet sejt a lezárások mögött.
Mindent egybevetve, a helyzet siralmas, a járvány tovább terjed, a kórházak tele vannak, naponta több mint száz embert ragad el a vírus. A kormány tehetetlen, a tüntetések egyre erőszakosabban folytatódnak. Csak egy dolog örök: a szélsőséges nacionalizmus békeidőben és világjárvány idején egyaránt termő talajra talál Romániában.
