Ezúttal négy napig tartott a csoda, amelyről a mondás azt tartja, három napig tart. Ugyanis az augusztus 2-án Máramarossziget határába kihelyezett román–magyar–ukrán helységnévtáblákat „csak” augusztus 6-ára festették le. Illetve a magyar feliratot és részben az ukrán nyelvűt.
A kihelyezést megelőzően a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a háromnyelvű táblák kitételét, amelyeket múlt hétfő reggel helyeztek ki, péntekre mázoltak le. Már 2019-ben is kihelyeztek többnyelvű táblákat a településen, ahol a magyarság a lakosság kb. 13 százalékát teszi ki – a magukat ukránnak vallók aránya ennél is kisebb –, de a magyar feliratot másnapra lemázolták.
A helyi RMDSZ vezetője szerint a törvény ugyan nem kötelezi esetükben a többnyelvűséget, gesztusnak szánták a többség és a kisebbségek közötti harmonikus kapcsolat erősítése érdekében. A kezdeményezők arra számítottak, hogy ha a helyi képviselőtestület egyöntetűen megszavazta a háromnyelvű helységnévtáblák kihelyezéséről szóló határozatot, elfogadottabbá teszi azt a közvélemény előtt. Kiderült, tévedtek.
Nem egyedülálló az eset. Maros megyében például évek óta szinte sportot űznek egyesek a táblafestegetésből. De gyakori ez a Székelyföldön is. Emlékezetes annak a büntetett előéletű bákói férfinak az esete, aki tavaly januárban a DN13A jelzésű országút mentén, Hármasfalu, Székelyudvarhely, Máréfalva, Székelyszentlélek és Csíkszereda határában mázolta le a magyar helységnévfeliratokat. Az elkövetőt rongálás miatt marasztalták el, a vádiratban nem szerepelt a magyar közösség elleni uszítás.
Nemrég meg a Brassó megyei Négyfaluban, ahol az Osztrák–Magyar Monarchia idején az országhatár húzódott, a településrészeket jelző helységnévtáblák magyar feliratát mázolták le ismeretlen tettesek.
Hogy teljes legyen a kép, Dan Tanasănak, a székelyföldi magyar jelképek és feliratok elleni pereskedéseiről elhíresült politikusnak nagyon szúrta a szemét, hogy a székelykeresztúri helyi lapot csak magyar nyelven adják ki. Pár nappal ezelőtt a feljelentései nyomán immár negyedszer marasztalta el a 97,9 százalékban magyar anyanyelvűek által lakott település polgármesteri hivatalát az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a csak magyarul kiadott helyi lap miatt.
Érthetetlen, hogy egyesek számára még mindig a nacionalizmus a „lételem”.
