Lehet, hogy nem az elektromos autó lesz a befutó?

Hidrogénhajtás

A kutatókat és a környezetvédőket már régóta foglalkoztatja az alternatív közlekedés. Manapság a legelterjedtebb „zöldautózást” az elektromos autók jelentik, azonban ez a technológia még gyermekcipőben jár, és nem csak Romániában. A villanyautók számának növekedését meggátolja egyrészt az ár, másrészt az infrastruktúra hiánya. Ezek a gépjárművek még mindig sokkal többe kerülnek, mint a hagyományos, belső égésű motorral szerelt típusok, még akkor is, ha az árukból leszámoljuk a Romániában elérhető közel 10.000 eurós állami támogatást. A lakosság túlnyomó része nem engedhet meg magának egy ekkora befektetést, még akkor sem, ha a későbbiekben nem kellene üzemanyagköltséggel számolnia. Természetesen megvan az a réteg, amelyik megtehetné, hogy e-autót vásárol, de mégsem teszi, mert a töltőhálózat hiánya miatt nem tudna vele megfelelően közlekedni. Napjainkban a legnagyobb hatótávot kínáló elektromos autók sem futnak egyszerre 600 kilométernél többet. A legtöbb személynek persze bőven elég lenne ez a táv, viszont létezik az a kategória, amelyik napi több ezer kilométert kénytelen autózni. Számukra pedig nem opció az, hogy töltőket keressenek, és ott eltöltsenek közel egy órát, hogy ismét haladhassanak 400-450 kilométert. Arról nem is beszélve, hogy aki tömbházban lakik, nem tud otthon tölteni, így igénybe kell vegyen valamilyen töltőszolgáltatást, amelynek a költsége megközelíti az üzemanyag árát. Persze, ez a technológia és infrastruktúra is sokkal előbbre lenne, ha az 1880-as években az elektromos autók vonalát viszik tovább és nem a belső égésű motorral szerelt autók nyernek teret. De már az is nagy előrelépést jelentett volna, ha az 1990-es évek közepén nem állítják le a fejlesztést és a gyártást.

Azonban az elektromos autók mellett megjelentek a hidrogén hajtású autók is. Viszont ez sem ma, hanem az 1970-es években történt. Ekkor kezdte el ugyanis foglalkoztatni az autóipart ez a technológia. Ebben az esetben is károsanyag-kibocsátás nélküli közlekedésről beszélhetünk, és a hidrogénnel való tankolás pont annyi időt vesz igénybe, mint egy hagyományos autó tankjának a feltöltése. Maga a technológia nem annyira bonyolult, viszont számos tényezőre szükség van. Az autóban van egy hidrogéntank, amit a kutakon lehet feltölteni, ehhez viszont magas nyomásra és különleges szivattyúkra van szükség. Valamint persze kutakra, amelyből jelenleg Romániában egy sincs, Magyarországon pedig csupán egy. A hidrogénnel való közlekedés – a japán és egyesült államokbeli árak szerint – nem túl drága, körülbelül annyiba kerül, mintha az autónk 1-2 literes fogyasztással közlekedne. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a hidrogén hatásfoka jóval az e-autók szintje alatt van, ellenben még mindig magasabb, mint a belső égésű motorral szerelt autóké. Jelenleg az első és egyetlen sorozatgyártásban levő hidrogénhajtású autó a Toyota Miria, emellett még számos gyártó kísérletezik ilyen hajtású gépjárművekkel, mint például a BMW vagy a Volkswagen.

A kérdés csak az, hogy kinek lenne jó a hidrogénhajtás, már ha lenne hozzá infrastruktúra? Egyértelműen ez a hajtástechnológia sem lesz olcsó, főleg nem az elején. Tehát az átlagember számára mondhatni szinte elérhetetlen lesz. Viszont az a réteg, aki luxuslimuzinokkal vagy luxusterepjárókkal közlekedik, elgondolkozhat rajta, hiszen ezzel a tankolás sem kerül több időbe, és a környezetet is kíméli.

De akkor mégis melyik lehet a járható út: az elektromos vagy a hidrogénautó. A jelenlegi állás szerint nem helyettesítő termékekről van szó, azaz mindkettőre szükség van, és mindkettőnek szüksége van a fejlesztésre. A mindennapi közlekedéshez, munkába járáshoz és rövidebb ingázáshoz az elektromos autó a jobb, hiszen a hatásfoka sokkal magasabb. Természetesen ehhez az árak még sokat kell csökkenjenek, és a töltőhálózat kiépülésére is szükség van. A hidrogénmeghajtású pedig egy valós alternatívát kínálhat azok számára, akik mindennap több száz kilométeres utat kell megtegyenek, és nem áll módjukban hosszabb időre megállni tölteni. Továbbá a hidrogénmeghajtású a teher- és személyszállítás területén is hasznosítható lehet. Értelemszerűen ezen a területen is elengedhetetlen a fejlesztés és a töltőpontok kiépítése. Ezek mellett a hidrogénhajtást a repülőgép ipar, a légi közlekedés is szeretné hasznosítani.