A következetes munka útja...

Bemutatójakor szinte berobbant az erdélyi magyar színházi köztudatba Székely Csaba Bányavirág című színjátéka. A fanyar székely-magyar keveréknyelvű humorban és keserű környezetben áztatott tragikomédia sikere elsöprőnek bizonyult.

Bemutatójakor szinte berobbant az erdélyi magyar színházi köztudatba Székely Csaba Bányavirág című színjátéka. A fanyar székely-magyar keveréknyelvű humorban és keserű környezetben áztatott tragikomédia sikere elsöprőnek bizonyult. A premiert számos vendégszereplés követte, legnagyobb sikerét azonban Pécsett aratta. Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozón, Magyarország egyik legrangosabb fesztiválján, a POSZT-on elnyerte a szakmai zsűri legjobb előadás díját, illetve A MASZK Országos Színészegyesület legjobb férfialakítás díját (megosztva a produkció két főszereplője, Bányai Kelemen Barna és Viola Gábor között). Az előadást eredetileg a Yorick Stúdió vitte színre, majd átvette a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. A legutóbbi díjjal kapcsolatosan Sebestyén Aba színművészt, rendezőt, a darab színpadra álmodóját kérdeztük.

– Az egyik legrangosabb színházi szemle díjaival térhettetek haza.

– Ez számomra visszajelzés. Az eddigi színészi, rendezői munkám értékelése. Fontos, hogy ez a díj kötelez. Emlékszem, amikor a 20/20-assal kijutottunk Pécsre és díjat is nyertünk, feltevődött a kérdés: mi lesz ezután? De más út nem létezik, csak a következetes munka útja. A siker nyitja szerintem abban rejlik, hogy született egy nagyon jó szöveg, amely nagyszerűen érzékelteti a mai erdélyi valóság egy részét és ennek alapján egy erőteljes, tehetséges csapattal sikerült létrehozni egy jó előadást. Mégsincs hátradőlés: most Kisvárdán vagyunk, itt is jól kell szerepelni, augusztus közepén pedig következnek a Bányavakság próbái. Ez Székely Csaba trilógiájának második része, a Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata viszi színre. Jó és termékeny partnerségnek bizonyult a legutóbbi közös munka is.

– Aránylag fiatal rendezőként számos díjat nyertél...

– Ez a hetedik vagy nyolcadik rendezésem, nem is tudom pontosan. De pedagógusként tíz éve dolgozom, tanítok az egyetemen, ez befolyásolja a munkámat. A diákokat motiválni kell, helyzetbe hozni, másképp instruálni. Úgy érzem, mindez a színházi rendezéseimben is segített.

– Elismert színművész vagy és immár elismert rendezővé is váltál. A színészi avagy a rendezői munkát szereted jobban?

– A színészetet jobban szeretem, de ha választani kellene, azt nem tudnám megtenni. A színészi és a rendezői munka nem összehasonlítható egymással. A színészet az első szerelem. Ugyanakkor nagy kihívás színészként és rendezőként is maximálisan teljesíteni. És az is ritkán adódik egy ember életében, hogy egy fesztiválon mindkét minőségében jelen lehessen: játszom A tér című monodrámámat és itt vagyunk a Bányavirággal. De amint mondottam, a kijelölt útról nem térek le és következetesen dolgozom – a legjobb tudásom szerint, annyira, amennyire a tehetségemből futja.