Ismét olvasott Nyárádszereda

Könyvek, irodalmi beszélgetések, játékok

Múlt vasárnap második alkalommal rendezték meg a Nyárádszereda olvas nevű rendezvényt, amelyre elismert írókat is meghívtak, az olvasók örömére. Minden korosztály megtalálhatta ott a számára leginkább megfelelő egy-két programot.

 A vasárnap délben kezdődött program a könyvekről, az olvasás szeretetéről, irodalmi beszélgetésekről, játékokról és ezekhez köthető kézműves-tevékenységekről szólt, kiszen kicsitől nagyig mindenkit szeretettel várt az Olvassunk! nevű helyi olvasócsoport.

A rendezvény egyik célkitűzése, hogy találkozási lehetőséget 

biztosítson az irodalom-, könyv- és olvasáskedvelők számára, a nap programsorozatával pedig a szervezők igyekeztek minden korosztály számára maradandó élményt nyújtani. Hogy ez így is volt, azt számos nem hivatalos, de annál hitelesebb „mutató” jelezte: a legkisebb gyerekek is hangosan énekeltek a kézműves-foglalkozásokon, a meseperceket lankadatlanul figyelő szempárok követték, a diákok is izgultak a könyvvadászaton, vagy jól szórakoztak a kvízjátékokon, de a fűben elcsendesülő olvasók látványa, a villámcsődületen részt vevők száma és a közönség tapsa is erre utalt. Tanászi Rozália, az Olvassunk! egyesület elnöke, a szervezők egyike úgy összegzett: ismét egy sikeres közösségépítő rendezvényt tudhatnak maguk mögött, csodálatos és telt házas programokkal, ahol megmutatkozott az összefogás ereje, és amiért köszönet jár a pedagógusoknak és olvasótársaknak a gyerekekkel, fiatalokkal való foglalkozásokért.

Mindenki olvasott

A rendezvény könyvvásárral, könyvek csereberéjével kezdődött, eközben a legkisebb kezeket alkotásra, azaz kézműves-foglalkozásra hívták, és a szervezők örömére csakhamar hangos gyerekzsivaj töltötte be a termet, mintegy félszáz apróság alkothatta meg a saját Tündérbogyó figuráját Kádár Annamária egyik könyve alapján, készíthetett képkeretet, vagy kipróbálhatta a gyermekkezek megalkotta leleményes társasjátékokat. Ez volt a rendezvény legvidámabb, leghangosabb programja.

Nagy érdeklődés közepette került sor a gyulakutai Csipán Kristóf könyvajánlójára a városi könyvtárban, ahol magáról és az olvasásról is mesélt a tinédzser, majd kezdetét vette egy másik nagyon érdekes játék, a könyvvadászat. A játékos kedvű gyerekek egy vagy több rejtvényt oldhattak meg, amiért egy-egy tombolaszám volt a jutalom, és a közel kétszáz megfejtés nyomán könyvvadászokká vált játékosok közül három szerencsés nyertes került ki, akik egy-egy szatyrot (Petőfi, a sztár) és könyvet vihettek haza.

Ezt követően a Mesepercek Annával című programon az óvodások és kisiskolások mesés időtöltésre találkozhattak Kádár Annamária marosvásárhelyi pszichológussal. Az előre meghirdetett versenyre 6 társasjáték, 17 mese és 19 családfarajz érkezett be, de természetesen minden szorgos kis kéz jutalomban részesült. A szervezők célkitűzése a mesék megszerettetése és megismertetése volt a szerző munkásságán keresztül. Eközben a felső tagozatos diákokat a református egyház tanácstermében fogadták egy kahootra, könyvekről, olvasásról szóló online kvízjátékra.

A művelődési ház előterében kávézót is kialakítottak, amely az éppen kézműveskedő kisgyerekek szüleit, a könyvvásárból vidáman távozókat, az egyes programpontokra várakozókat látta vendégül, az ott lévők a napi élményeiket nyomtatott fényképek formájában is hazavihették, ugyanis még erre is gondoltak a szervezők!

Avatás, olvasás, dedikálás

A délutáni napsütés nemcsak mosolyt csalt elő, hanem mindenkit egy kis csendes olvasásra hívott ki a szabadtérre, ki-ki egyedül vagy gyermekével elhúzódhatott a főtéri zöldövezet egy-egy pontjára kedvenc könyvével a kezében, hogy a többiekkel egyszerre élje át az olvasás gyönyörködtető érzését. A megörökített pillanatok bizonyítják, hogy az olvasás nem egy magányos tevékenység, hanem közösségszervező életforma – állítják a szervezők.

Ezt megelőzően felavatták a település első könyvcserélő pontját: a művelődési ház előtt leleplezték az OlvasLakot, egy kis házikót, amelybe bárki beteheti és másoknak felajánlhatja a kiolvasott, számára már nem szükséges könyveit. Ezután került sor a nap leglátványosabb pillanatára: a résztvevők villámcsődülete során élő betűket alkotva jelenítették meg a szervezők jelszavát: Olvassunk! 

A nap zárórendezvénye sem mindennapi volt, a szervezők nem mást, mint Durica Katarina felvidéki, dunaszerdahelyi írót, újságírót, könyvkiadót látták vendégül, aki megjelent regényein túlmenően az írói létről, lehetőségekről és törekvésekről mesélt az érdeklődőknek. A jelenleg Brüsszelben élő író hatalmas bátorságára vall, hogy olyan témákat feszeget, amelyekre mások még gondolni is alig mertek, mint pl. a felvidéki maffia áldozatai vagy akár a béranyák tabukérdése. Ennek ellenére közvetlensége, humora felejthetetlenné tette az olvasók számára a találkozást, de őt magát is meglepte a szervezők figyelmessége, ötletessége és vendégszeretete. Hazatérve, közösségi oldalán a következőket jegyezte meg: „Egy pár ezer fős település, és micsoda összetartó olvasóklub működik itt, 200 fővel, több tucat aktív taggal. Nyárádszereda, köszönöm a meghívást. (…) Szóhoz sem jutottam! Azóta is a hatása alatt vagyok.”