Ha az állam nem képes arra, hogy a helyhatóságok megfelelő működéséhez, a közbeszerzések lebonyolításához jó törvényeket alkosson, akkor a hadsereg bevetése igenis, jó megoldás.
Ha az állam nem képes arra, hogy a helyhatóságok megfelelő működéséhez, a közbeszerzések lebonyolításához jó törvényeket alkosson, akkor a hadsereg bevetése igenis, jó megoldás. Ezt jelentette ki felhőtlenül nemrég egy rádióműsorban a megyei tanács elnöke, Ciprian Dobre. Nyilatkozatának apropóját az idei hóeltakarítás megszervezése jelentette. Kiderült, mint annyi más megyei projekt – lásd a jeddi terelőút, a motorpálya és a hulladéklerakó –, ez is zsákutcába jutott. A megyei elnök szerint augusztusban a Vámosgálfalva, illetve Szászrégen környéki megyei utak téli karbantartására szervezett liciten az egyetlen jelentkező visszalépett, így a megye területe egyharmadának hóeltakarítása jelenleg megoldatlan – és lassacskán nyakunkon a tél.
Az utak téli karbantartására 4 éves futamidőre köt szerződést a megyei tanács, ez idén – első alkalommal – nem sikerült. És éppen a Felső-Maros mentén nem, ahol a kemény tél komoly közlekedési problémát jelent. Az okokról, amelyek miatt visszakozott a licit résztvevője, nem nyilatkozott a tanácselnök, mint ahogy arról sem, hogy a szóban forgó megyerészeken a nyári útjavításokra miért nem került vállalkozó.
Fölöttébb érdekes lesz, hogy november 15-től március 15-ig – amikor a törvény szerint kötelező módon biztosítani kell az utak téli karbantartását – hogyan sikerül az illetékeseknek megoldaniuk ezt a problémát. A megyei tanács elnöke szerint a hadsereget „hívják”, ez lesz a legjobb megoldás. Már látjuk is a hólapátokat ragadó katonákat, a hóekéket irányító parancsnokokat, csakhogy ez a tevékenység nem tartozik a hadsereg hatáskörébe. Remélhetőleg sikerül legalább közvetlen alkutárgyalással leszerződtetni egy céget, amire remény van, hiszen a megyei önkormányzat a 2015/16-os téli időszakra nem kevés pénzt, mintegy 6 millió lejt különített el erre a tevékenységre. Furcsa lenne, ha a zsíros konc nem vonzana senkit, mint az elmúlt években, amikor három-négy cég is versenyzett egymással. Mára már vagy kiegyeztek, vagy kivonultak a piacról.
Mindazonáltal a megyei tanács elnöke fontos dolgokat mondott ki. Ciprian Dobre élesen bírálta a hazai közbeszerzési törvényeket, ezek merevségét, az elszámolások, az óvások bonyolult rendszerét, az igazságszolgáltatás lassúságát, a túlcentralizált rendszert. Ilyen körülmények között nem csoda, ha a magánszféra nem akar boltolni az állammal – jegyezte meg.
A helyhatósági vezetők legutóbbi tanácskozásán – valószínűleg az azonos tapasztalatok nyomán – állásfoglalás is született a közbeszerzési törvénykezés módosítását illetően. Kérdés, hogy a javaslat, miszerint létre kellene hozni a közbeszerzési törvényszéket, amely legtöbb 100 napon belül elbírálja az óvásokat, eljut-e a kormányilletékesek füléhez. Egy ilyen kezdeményezés ugyanis véget vethetne az óvásokból sportot űző cégek ügyködéseinek, és kétségtelenül felgyorsíthatná a beruházásokat, kiiktatva ugyanakkor a képből a komoly ügyeket amúgy is a bíróságokra áthárító, évekig görgető Közbeszerzési Óvásokat Elbíráló Országos Tanácsot (lásd például a Maros megyei hulladéklerakó ügyét). Egy ilyen intézkedés azonban, biztosak vagyunk benne, hogy nem aratna osztatlan sikert azok körében, akik jobb’ szeretnek a zavarosban halászni…
