Heltai Jenő: Reggel a kávéházban

Heltai Jenő

Reggel a kávéházban

Fekete leplét félredobva

A város ébred halk morajjal,

S miként ha rajtunk mosolyogna,

Pirosan ránk köszönt a hajnal.

Néhány bolond poéta-lélek

A kávéházban üldögélünk,

Való-igaz, hogy csúnya élet,

Melyet így álmodozva élünk.

Egyik se kormányozza sorsát,

Csöndes, nyugalmas, enyhe révbe,

A mi hazánk egy álomország,

A kávéházak szürkesége.

A mi hazánk egy kerek asztal,

Amelyen ott gőzölg a csája,

S a csüggedésben megvigasztal

A sült galamb teóriája.

És egyikünk sem szólna akkor,

Mikor a más mélázva hallgat,

S hazavánszorgunk virradatkor,

Hősei egy szomorú dalnak.

Mikor az utcára kiérünk

Ott kint a reggel fénye pirkad,

Álmatlanul aludni térünk

S előlről kezdjük álmainkat.

1957. szeptember 3-án, 66 éve hunyt el a Kossuth-díjas író, költő, újságíró, producer, dramaturg.

Született 1871. augusztus 11-én Budapesten.