Fénysebességre kapcsoltak az illetékesek a levélben való szavazás kapcsán: a választási törvénykezés módosításával foglalkozó parlamenti bizottság hétfői ülésén ma délutánig adott határidőt a választási hatóságnak egy tervezet kidolgozására, amit a törvényhozáson is rohamtempóban készülnek keresztülhajszolni.
Fénysebességre kapcsoltak az illetékesek a levélben való szavazás kapcsán: a választási törvénykezés módosításával foglalkozó parlamenti bizottság hétfői ülésén ma délutánig adott határidőt a választási hatóságnak egy tervezet kidolgozására, amit a törvényhozáson is rohamtempóban készülnek keresztülhajszolni. Hogy lehet-e majd levélben is szavazni a jövőre esedékes parlamenti választásokon, az még a sietség ellenére is talány.
Alighanem sokan emlékszünk még a csaknem egy évvel ezelőtti elnökválasztást fűszerező, és sokak szerint el is döntő botrányra, amikor kiderült, hogy a kormány magasról tett rá, hogy a külföldön élő romániai polgárok is élhessenek az alkotmányban szavatolt választójogukkal. Azóta már világos, hogy a teljes politikai palettán konszenzus van a külföldön élők semmibevételéről. Mert volt hamuszórás a fejekre, alakult parlamenti bizottság a választási törvénykezés megreformálására, és az időnkénti nyilatkozatokból azt is tudtuk, hogy ennek tagjai közt nincs egyetértés különböző témákba vágó kérdésekben. Hétfőn az derült ki, hogy a levélben való szavazás kapcsán érdemi munkával sem ölte meg magát ez a bizottság. A világ számos országában meg tudják oldani a levélben való szavazást, így nem is kellett volna sokat izzadni olyan részletkérdésekkel, mint a választói regisztráció vagy a szavazatok leadásának és összeszámolásának megoldása. Erre vannak működő modellek civilizált országokban.
Sejteni lehet, hogy az adólejeinkből fizetett illetékesek csak fejvakargatással tudnának válaszolni a kérdésre, hogy pontosan hány romániai választópolgár él ideiglenesen vagy tartósan külföldön, és ezeknek hol a pontos lakhelyük, hiszen a három évvel ezelőtti referendum kapcsán derült ki, hogy még az itthoni választói jegyzék naprakészen tartásával is hadilábon áll a szakhatóság. De valószínűleg nem is ilyen szervezési, intézményi hiányosságok állnak a levélszavazatok ügyében tapasztalható tétovázás mögött.
Hanem inkább az, hogy a regáti pártkancelláriákban is tisztában vannak azzal, hogy a külföldön élő választók veszélyesek a balkáni politikusokra. Mert aki akár kényszerből, akár szabad választásából ideiglenesen valamelyik jobban működő államgépezetű európai országba települt, és látta, hogy milyen az életszínvonal olyan helyeken, ahol az állam szolgáltat is a polgárok adóiért, azt nem lehet megvenni egy jól időzített állami fizetésemeléssel vagy voksolás előtti kampánymiccsel. Az ilyen választónak program és cselekvés kell a szavazatért cserébe, márpedig az utóbbi évben mind a kormányoldal, mind az ellenzék leszerepelt, ha csak a levélben való szavazás kérdésénél maradunk. Amely nem csak a külföldön élők viszonylatában lehet érdekes, hiszen a választói regisztráció és a levélben való szavazás a pótlistás választói turizmust is kiiktatná a választási csalók fegyvertárából. Talán ez sem érdekük a voksainkért hamarosan nagy buzgalommal udvarolni akaró pártoknak?
