Hátrányban az övezet perifériáján
Szakértők szerint az euróválság növelte az uniós tagállamok közötti különbségeket: míg az euróövezet perifériáján lévő országok hátrányba kerültek, Németország a válság legnagyobb haszonélvezője.
Szakértők szerint az euróválság növelte az uniós tagállamok közötti különbségeket: míg az euróövezet perifériáján lévő országok hátrányba kerültek, Németország a válság legnagyobb haszonélvezője.
A Magyar Külügyi Intézet (MKI) csütörtöki rendezvényén Artner Annamária, a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa kifejtette: az euró bevezetése nem váltotta be azt a reményt, hogy megvalósul az árak és a bérek konvergenciája a tagállamokban, és a perifériára szoruló országok felzárkózhatnak; ráadásul a közös fizetőeszköz reálértéke is eltérően alakult a tagállamokban.
A kutató szerint az euróövezet szélén lévő országok, Portugália, Írország, Olaszország, Görögország és Spanyolország felzárkózása megtorpant, lemaradásuk nő a többi tagállamhoz képest. Ezeknek az országoknak a válsága azonban már 2001 óta lappangott, az euró bevezetése csak elodázta – vélekedett.
Artner Annamária kiemelte, az évtized elején az információs technológiai fellendülés elült, ami egy korszak végét, a neoliberális gazdasági modell kifulladását jelentette. Ekkor a tőke a pénzügyi szektorba áramlott, mert ott lehetett a legnyereségesebben befektetni – idézte fel, hozzátéve: a hitelezések révén aztán a tőke visszaáramlott a termelésbe, fenntartva egy már válságban lévő rendszert, elodázva a struktúraváltást.
Ezzel a helyzettel találkoztak az euróövezet problémái – mutatott rá a szakértő. Hangsúlyozta, az euró segített elfedni a válságot, amely „szükségszerűen a leggyengébb pontokon tört ki”.
