Harcban a nők vezetési jogaiért
Elutasították a német nagyvállalatok a német kormány több miniszterének azt a követelését, hogy kötelező kvótát vállaljanak a nők arányára vezető testületeikben.
Elutasították a német nagyvállalatok a német kormány több miniszterének azt a követelését, hogy kötelező kvótát vállaljanak a nők arányára vezető testületeikben.
A DAX tőzsdei indexet alkotó harminc német nagyvállalat képviselői hétfőn egyfajta válságtanácskozást tartottak a Merkel-kormány illetékes – történetesen női – minisztereivel, a konzervatív Ursula von der Leyen munkaügyi és Kristina Schröder családügyi miniszterrel. A nők vezetési jogainak leghatározottabb képviselője a hétgyermekes munkaügyi miniszter volt, aki úgy vélte, hogy a gyengébb nem képviselőinek fokozottabb szerepvállalása a vállalatok elnökségében, illetve igazgatótanácsában hozzájárulhat Németország nemzetközi tekintélyének és gazdasági vonzerejének növeléséhez.
Von der Leyennél mérsékeltebb követeléssel állt elő a családügyi miniszter, aki azt sürgette, hogy a vállalatok kvóta nélkül vállaljanak elvi kötelezettséget a nők vezető pozíciókban történő foglalkoztatására, és vállalásaik teljesítéséről minden év végén a nyilvánosság előtt számoljanak be. Kristina Schröder ugyanakkor azzal az indítvánnyal állt elő, hogy a vállalásaikat nem teljesítő cégek 25 ezer euróig terjedő pénzbüntetést fizessenek.
Egy harmadik női miniszter, a liberális igazságügyi viszont szembeszállt társaival, és minden fajta kvótát elutasított. Sabine Leutheusser-Schnarren-berger úgy vélte, hogy mindezt teljes egészében az illetékes vállalatokra kell bízni.
A hétfői tanácskozáson az érintett „DAX-vállalatok” semmifajta kötelezettséget nem vállaltak. Képviselőik csupán arra tettek ígéretet, hogy legkésőbb 2020-ig maximum 35 százalékig növelik a vezető beosztásban lévő nők arányát. Értesülések szerint a vállalatok eltérő véleményen voltak, a gépgyártó MAN konszern legfeljebb 10-12 százalékról volt hajlandó beszélni, az Adidas ezzel szemben még a 35 százalékot is reálisnak tartotta.
Ursula von der Leyen munkaügyi miniszter csalódással vette tudomásul az újabb elutasítást. A mérsékeltebb követeléseket hangoztató családügyi miniszter viszont a helyzet javítását célzó, előremutató lépésről beszélt.
Németország a vezető gazdasági pozíciókban lévő nők arányát illetően az uniós tagállamok sorában hátul kullog. Az elnökségekben ez az arány 3,7, míg az igazgatótanácsokban 11 százalékos.
A gazdaság ezen a téren jelentős mértékben elmarad a politikától. Ennek kapcsán elég emlékeztetni arra, hogy Németország élén – először az ország történetében – női kancellár áll, és Angela Merkel öt női minisztert vett maga mellé.
