Gazdasági bűnözés Kínában
Növekszik a gazdasági bűnözés Kínában: az esetek száma és az érintett összegek is egyre magasabbak – derül ki egy közelmúltban publikált tanulmányból. A tavalyi csúcstartó egy bútorgyáros.
Növekszik a gazdasági bűnözés Kínában: az esetek száma és az érintett összegek is egyre magasabbak – derül ki egy közelmúltban publikált tanulmányból. A tavalyi csúcstartó egy bútorgyáros.
Tavaly kétszer annyi vállalkozót ítéltek el Kínában gazdasági bűncselekmény miatt, mint 2009-ben. A 202 bűnösnek talált üzletembert többnyire korrupció, sikkasztás és csalás vádjával állították bíróság elé, s a legtöbb esetben nem kis- és közép, hanem nagyvállalat éléről kerültek a vádlottak padjára – olvasható a Faren jogi magazin és a King and Capital jogi iroda összeállításában. A jelentés arra is rámutat: a gazdasági bűnözés fajtái Kínában vállalattípusonként eltérőek. Az ázsiai ország magánvállalkozói inkább hajlamosak csalást elkövetni, míg az állami tulajdonban lévő cégek vezetői – mindenekelőtt a monopolhelyzetben lévő iparágakban – elsősorban korrupciós ügyekbe keverednek. Utóbbi vádjával 2011-ben 88 állami vállalat munkatársát találták bűnösnek, tizennégyet közülük két év felfüggesztéssel halálra ítéltek, hatan pedig életfogytiglani börtönbüntetést kaptak. Az állami cégvezetők átlagosan 33,84 millió jüan kenőpénzt fogadtak el, ami az előző év átlagának több mint háromszorosa. A legmagasabb összegű visszaálést az ország egyik leggazdagabb mágnása, a bútorgyáros Feng Jong-ming (Feng Yongming) követte el, akit ősszel több mint 790 millió jüan sikkasztás és kenőpénz elfogadása miatt ítéltek el. Kína számára a korrupció ma az egyik leginkább aggodalomra okot adó probléma. A Kínai Társadalomtudományi Akadémia múlt év végi felmérése szerint a társadalom harmada az ország egyik legsúlyosabb gondjának ítéli azt. A kormány részéről a korrupció az egyik tényező, amely a rendszerbe vetett bizalmat nagymértékben csorbítja.
