Fogyasztók nélkül maradt az Energomur Rt.

A Marosvásárhelyi Tanács legutóbbi soros ülésén több olyan határozattervezetet hagyott jóvá, amely a csődbe jutott Energomur Rt. felszámolására vonatkozik.

Todor-Soó Ignác

A Marosvásárhelyi Tanács legutóbbi soros ülésén több olyan határozattervezetet hagyott jóvá, amely a csődbe jutott Energomur Rt. felszámolására vonatkozik. Többek között kinevezték azt a bizottságot, amely felügyeli, követi a cég leltári tárgyainak értékesítését. Milyen gazdasági tanulságok vonhatók le a cég csődbe jutásából? Erre kerestük a választ Todor-Soó Ignác adó- és gazdasági szakértő, okleveles könyvvizsgálóval, az RVA Mureş Insolvency Specialists SPRL – az Energomur Rt. csődbiztosának – vezetőjével.

– Sokféle híresztelés terjedt el az Energomur Rt. csődbe jutásáról. Többek között olyan vélemények is elhangzottak, hogy bizonyos érdekcsoportok segítettek a kiskazánokat forgalmazó cégeknek, mások pedig egy új távhőszolgáltatót hoztak helyzetbe és ez juttatta csődbe az Energomurt. Mit állapított meg a csődbiztos?

– Én is hallottam ezeket a mendemondákat, de mielőtt az Energomur Rt. helyzetét elemeznénk, nem tudunk eltekinteni azoktól az általános gazdasági körülményektől, amelyek országos szinten megkérdőjelezték a távhőszol-gáltató rendszer életképességét. Nem kell különös gazdasági szakismeret ahhoz, hogy belássuk: az elavult távhőszállító rendszer miatt a megtermelt hőenergia évekig veszteséggel jutott el a fogyasztókhoz, azt a fűtést is meg kellett fizetni, ami nem jutott el a lakásokba. Ez indította be a leválást. Az Energomur Rt. hozzáfogott a rendszer korszerűsítéséhez, de a legnagyobb tévedés az volt, hogy nem a hálózat cseréjével kezdték, hanem kazánházak felújításával. Mivel nem sikerült az egyéni számlázást megoldani, az emberek elvesztették bizalmukat a rendszer iránt. Ez a cég csődbe jutásának legfontosabb tényezője. A kegyelemdöfést az a tanácsi határozat jelentette, amely nem akadályozta többé a leválást. Gyakorlatilag ezzel aláírták a cég felszámolását.

– A tanács több hőenergia-gazdálkodási stratégiát dolgozott ki, amelyek nem váltak be. Mikor lett tarthatatlan a helyzet?

– Az Energomur Rt. egyszerűen piac nélkül maradt, a cég bevétele a fedezeti hányad alá csökkent és annyira felbillent a gazdasági egyensúly, hogy ezt már nem lehetett helyrehozni. A költségek egyre nőttek, míg a bevételek késtek, kialakultak a késedelmi kamatok, amelyek egyre jobban terhelték a cég anyagi helyzetét. Ehhez járult hozzá az is, hogy az önkormányzati és a központi támogatásokat késve utalták át. A fogyasztóktól se jött be időben a pénz. Amikor átvettük az Energomurt, a kintlévőség 5,5 millió lej volt. Ezzel szemben a gázszolgáltató vállalatnak 22 millió lejjel tartozott. Ha ehhez hozzászámoljuk a törvény által megszabott napi 1%-os késedelmi kamatot, elképzelhetjük, milyen nagy adósságot halmozott fel az Energomur, ami megfojtotta a céget. És nem beszéltem a különböző beruházási munkálatok törlesztésére felvett kölcsönökről, illetve ezek garanciájáról, az állami tartozásokról stb.

– Az Energomur csődjéből okulva mi a garancia arra, hogy az RFV (sz. m.: az E-Star Mure6 Energy korábbi neve) által „meg-mentett” rendszer nem jut hasonló sorsra?

– A magáncégnek meg kell teremtenie azt a bizalmi helyzetet, ami meggyőzi a fogyasztókat arról, hogy gazdaságosabb, biztonságosabb a távhőrendszer, mint a kiskazán. Ehhez mindenképpen javítani kell a szolgáltatás minőségét, ugyanakkor a legideálisabb az lenne, ha mindenkivel egyéni szerződést kötnének, ami alapján pontosabban követhető a fogyasztás. Az embereknek is meg kell érteniük, hogy a leszállított hőenergia ugyanolyan fogyasztási cikk, mint bármi más, amelyet ki kell fizetni. A magáncég nem működhet veszteséggel, ha előáll egy ilyen helyzet, akkor nem kizárt, hogy a város távhőszolgáltatás nélkül marad.

– Mennyire hibáztatható az Energomur Rt. volt vezetősége a kialakult helyzetért?

– Biztos lehetett volna jobban is menedzselni a céget. Azonban szakemberként elmondhatom, hogy a felszámolási eljárás alatt hozzáértő menedzsmenttel dolgoztam. Távolról sem beszélhetünk arról, hogy rosszul vezették a céget, sem gazdasági, sem jogi szempontból nem találtunk kivetnivalót a könyvvitelben. Egyszerűen a piac beszűkülése miatt vált fizetésképtelenné az Energomur.

– Többen azt hangoztatták, hogy az RFV-nek a jól működő, felújított kazánházakat és rendszert adták el, ezáltal előnyös helyzetbe juttattak egy magáncéget.

– Nem tartom elvtelen lépésnek ezt, amikor veszteséges a rendszer. Nyilván nem leromlott állapotban levő kazánházakkal és vezetékekkel kell kezdeni az új rendszer kiépítését. A tanács kényszerhelyzetben volt, lépni kellett, egyszerűen megpróbálták menteni a jó központokat, amelyeknek működtetése kevesebb veszteséggel jár. Az RFV életképessége attól függ, hogy hány fogyasztót sikerül visszacsábítaniuk a távhőrendszerbe.

– Folyamatban van az Energomur felszámolása, ezzel kapcsolatosan is született döntés a legutóbbi tanácsülésen. Sikerül-e kifizetni a cég adósait, köztük a volt alkalmazottakat?

– A felszámolás bonyolultabb, mint bármely más magáncégé, ugyanis az ingó és az ingatlan vagyontárgyak egy része a helyi tanács, míg más az Energomur tulajdonában van, a kazánházak nagy részét pedig lefoglalták a hitelezők. Az Energomur ingóságait 2.518.676 lejre becsülték, míg az ingatlanjait – a tulajdonban maradt 24 kazánház – 9.988.644 (könyvviteli értékük: 18.979.323 lej) lejt érnek. A vagyontárgyak leltározásánál kiderült, hogy a régi berendezések az Energomuré, míg az újak, amelyeket a kazánházak korszerűsítési programja keretében közpénzen szereltek fel, az önkormányzaté. Ezeket nem lehet értékesíteni a piacon, hiszen nincs rá kereslet. A legegyszerűbb, ha ócskavasként adjuk el. Sorsukról azonban nemcsak a csődbiztos, hanem a tulajdonos, a helyi tanács kell döntsön. Ezért nevezték ki azt a bizottságot, amely követi majd a felszámolást. Ami az ingatlanokat, nevezetesen a kazánházakat illeti, ott is különös helyzet állt elő. Az épület az Energomuré, a terület a tanácsé. A falakat nem lehet eladni a terület nélkül. Azokat a kazánházakat, amelyekre igényt tart a tanács, átadja az Energomur, amelyeket pedig nem használna semmire az önkormányzat, azokat áttelekelhetik a felszámolóra. Így az épületet a földterülettel együtt értékesíthetjük. Egy másik változat: a csődbiztos és a tanács képviselője közösen vesz részt a versenytárgyaláson. Megállapítjuk, hogy mennyi az épület, illetve a földterület értéke, eladás után pedig arányosan elosztjuk a bevételt. Illetve harmadik változat szerint eladjuk az épületet, a földterületet pedig bérbe adjuk az új tulajdonosnak, de az utóbbi értékét, amelyet a tanács állapít meg, be kell foglalni a feladatfüzetbe. Az ingatlancserét azonban a hitelezők is jóvá kell hagyják. Különös helyzet alakult ki a székháznál, ahol az épület földszintje és az emelet, illetve a földterület a tanácsé, míg az alig két éve felhúzott manzárd az Energomur tulajdona. Mi több, az is kiderült, hogy építkezési engedély nélkül húzták fel az emeletet. Szóval ezt a helyzetet is tisztázni kell. A tanács jóváhagyta az egyik ingatlan cseréjét az Aquaservvel, hiszen az Energomur a székház udvarán levő ingatlant közösen használta a vízszolgáltatóval, így ez az ügy megoldódott. Ha ezek az ügyek rendeződnek, akkor meghirdethetjük a versenytárgyalásokat. A kazánházakra már jelentkeztek érdeklődők, így esély van arra, hogy pénzt bevételezzünk.

– Akkor megoldódik a volt alkalmazottak helyzete is, akiknek a szakszervezettel történő egyezség alapján még tartoznak?

– Ez nem olyan egyszerű, ugyanis a csődeljárásra vonatkozó 2006-ban kibocsátott 85-ös törvény 121-es és 123-as cikkelye szerint a zálogosított javak értékesítéséből származó jövedelmet, a helyi adót és a vagyontárgyak őrzési költségének kivételével a hitelezőnek kell átutalni. Sajnos, a kazánházak jelzálog alatt állnak, így az ebből származó bevételeket nem juttathatjuk a volt alkalmazottaknak. Így az az ellentmondásos helyzet állt elő, hogy amennyiben a lakótársulásoktól is sikerül bevételezni a kintlevőségeket, a pénzt a kereskedelmi banknak kell átutaljuk, illetve törlesszük az állami kötelezettségeket. Ahogy van jelzálogmentes pénzösszegünk, azonnal kártalanítjuk a volt alkalmazottakat. Sajnos, több mint száz perünk van a lakótársulásokkal a kintlevőségek behajtása miatt. Amint korábban említettem, az ingatlanok értékesítési folyamata elhúzódhat. Most a „labda” a tanács által kinevezett bizottság térfelén van, hiszen ők kell minél előbb eldöntsék, hogy mit szeretnének tenni a tulajdonukban levő ingatlanokkal. Csak ezt követően folytathatjuk a felszámolást.