Hónapok óta forró téma az, ami az energiapiacon történik, a csillagos égig robbanó energiaárak az előrejelzések szerint megállíthatatlanul még tovább fognak emelkedni. A kétségbeesett embereket nem vigasztalja, hogy a probléma nem csupán romániai, az energia egész Európában jelentősen megdrágult.
Az alacsony jövedelműek milliói kerültek nehéz helyzetbe Romániában. A helyzet egyre rosszabbodik, nyílt titok, több millió – minimálbérből vagy ezer lejnél is alacsonyabb nyugdíjból tengődő állampolgár – nem fogja tudni kifizetni a téli számlákat.
A kormány törvényben készül meghatározni a sérülékeny fogyasztó fogalmát, és állítólag az állam támogatást nyújtana az alacsony és közepes jövedelmű polgároknak, hogy energiaszámláikat törleszteni tudják. A miniszterelnök a múlt héten válságtanácskozást hívott össze az energiaár-szabályozó hatóság, a Transelectrica állami energiavállalat, az OPCOM villamosenergia-tőzsde, illetve a Versenytanács képviselőinek részvételével, megoldást keresve arra, hogy ilyen körülmények között a lakosság miként tudná átvészelni a rohamosan közelgő telet.
A miniszterelnök az említett megbeszélésen kijelentette: az egyre dráguló energia ellenére sem áll szándékában a kormánynak államilag szabályozott árakat megszabni az energiapiacon. Kitart az árliberalizáció mellett, ugyanis Romániának arra kell törekednie, hogy minél korábban függetlenné váljon energetikai szempontból, amihez beruházásokra van szükség. Egyelőre támogatást ígért a szociálisan érzékeny fogyasztóknak, és hozzátette, egy erről szóló kormányrendelet kidolgozása folyamatban van.
Kérdés, mikor készül el, és ami még fontosabb, mikor kezdik alkalmazni. Hiszen Romániában minden lehetséges...
A tél réme addig is Damoklész kardjaként lóg az Európai Unió második legszegényebb államában a lakosság feje fölött, a kormányfői ígéretek nem melegítik túlságosan a szíveket, és végképp nem pótolják a fűtés melegét.
Ám vannak politikusok, akiknek egyenesen jól jön az energiaár-robbanás (az ő zsebük amúgy sem érzi meg). A szociáldemokraták (PSD) a kormányt és annak vezetőjét vádolják az elszabadult árak miatt, illetve a bérek és nyugdíjak befagyasztásáért, és parlamenti vizsgálóbizottságot követelnek, amely kihallgatná az energetikai minisztert, de az illetékes hatóságok képviselőit is.
Végül is minden politikusnak a saját egyéni vagy csoportérdekei számítanak. Abban viszont egyet kell értenünk a szocdemekkel, hogy a miniszterelnököt és a vezető kormánypártot pillanatnyilag más sem érdekli, csak a három hét múlva esedékes pártkongresszus; nem a kétségbeesett „választópolgárok”, akiknek nemsokára újra a szavazatait kunyerálják, remélve, hogy a következő választásokig elfelejtik a rájuk szabadított energiaárakat.
Ez a politika!
