Huszonötezer torok üvöltötte: elegünk van a korrupt politikusokból! A főváros nulla kilométerkövénél alig pár százan voltak csak, de mire a kormánypalota elé értek, már több mint tízezresre duzzadt a tömeg.
Huszonötezer torok üvöltötte: elegünk van a korrupt politikusokból! A főváros nulla kilométerkövénél alig pár százan voltak csak, de mire a kormánypalota elé értek, már több mint tízezresre duzzadt a tömeg. A bársonyszékkoptatók lassan megértették, hogy ezeket a fiatalokat nem lehet politikusi bűvészmutatványokkal leszerelni. Határozott lépés kellett. Kabinetoszlató. Némelyek dicsérik Ponta miniszterelnök karakán tettét, megfeledkezve a plágiumbotrányáról, az ellene folyó bűnvádi eljárásról és számtalan lódításáról. Alig egy nappal „becsületbeli” tette előtt még visszakérdezett az őt faggató újságírónak, hogy miért kellene lemondania, mikor csak a korrupt bürokraták hibásak a tömegtragédiát okozó klub létezéséért. Az úrhatnám belügyminiszter pedig azon csodálkozott – a felkapaszkodottak arroganciájával pislogva a kamerákba –, hogy miért vitatják el tőle a diktátori allűrökre emlékeztető kék fényes száguldozás jogát. Talán a politikum kilöki magából e kétes karrierű tábornokot. De ebben ne számítsanak az államfő erős kezére! Nemrégiben még együtt sütötték ki a nyugállományú egyenruhások különjuttatásait. A közösségi oldalakon szerveződő netforradalomárok bírálata mindegyik pártot érinti.
A liberálisokat is. Sőt, még Johannisnak is azt üzenték, ne a Facebookon legénykedjen. Egyébként is most kell első alkalommal bizonyítania államfői kvalitásait. Képes lesz-e az ország érdekeit figyelembe véve, elfogultságmentesen tárgyalni a pártvezetőkkel? Többről van most szó, mint egyszerű kabinetátalakításról. Olyan kormányfőt kellene találni, aki még nem sározódott be. Tehát a szürke zónából, akire még nem vetett szemet az ügyészség. Egyesek technokrata kormányt emlegetnek. Ne legyünk naivak, mifelénk mindenki tartozik valahova. Nemcsak a közintézményekben dolgozók, de még a vállalkozói szférában levők is. A korrupció mindent átszőtt. Ez ellen vonultak az utcára a fiatalok. Némelyek előre hozott választásokban látják a megoldást. Van benne ráció, de senki ne gondolja, hogy egyik napról a másikra megtisztulna a politikai élet. Negyedszázaddal ezelőtti kudarcunkból kellene tanulni. A diktátorok elkergetésével vezényszóra nem tisztul meg a társadalom. Főleg egy olyan társadalom nem, ahol az ortodox egyház korrupt rendszere szövi át mindennapi létünket. A tüntetők ezt is jól felismerték. Az erkölcsi megtisztulás ezért más forrásból kell táplálkozzon. Csak sajnos erre nem sok idő maradt. A tömegeket befolyásoló médiát az utcai megmozdulásokról visszacsábította a politika a saját térfelére azáltal, hogy a kormányalakítás lett a közbeszéd tárgya. Ezért most nem kellene abbahagyni a tüntetéseket. Az utca nyomása nem lankadhat. Mert a minden hájjal megkent túlélő politikusok az erkölcsi lavina erejét a maguk hasznára fordítják.
