Emlékezés és búcsú Kerekes Tóth Erzsébettől
Ismét kevesebben vagyunk eggyel! Marosvásárhely magyar társadalmának egyik oszlopos tagja lépte át az emberi lét végső határát.
Ismét kevesebben vagyunk eggyel! Marosvásárhely magyar társadalmának egyik oszlopos tagja lépte át az emberi lét végső határát.
Lezárult egy küzdelmes, tartalmas élet! Elnémult a hang, amely ha felcsendült, szórakoztatott, örömet keltett a gúzsba kötözött emberi lelkekben. Nevelt és figyelmeztetett, megőrizni, ápolni és továbbadni az utánunk jövő nemzedéknek hagyományainkat, kincseinket, tisztán csengő anyanyelvünket, ami csak a mi örökségünk, elidegeníthetetlen, jogos tulajdonunk!
Mindig csak a „tiszta forrásból” merített! Az erdélyi kultúra és hagyományok fáradhatatlan őrzője volt, a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület tiszteletbeli elnök asszonya. Szerteágazó életvitele és teendői közt is mindég figyelemmel, és ha kellett, segítséggel kísérte egyesületünk munkáját. Volt akinek beszámolni eredményeinkről és olykor-olykor a kudarcokról is!
Hiányozni fogsz, nemcsak családodnak, barátaidnak, hanem az éneket, nótát kedvelő társadalomnak is!
Legyen lelkednek örök nyugodalma, pihenésed békés!
Omár-Khájjan egyik kedves négysorosával búcsúzunk el Tőled!
„Építs kunyhót, vagy büszke termeket,
fanyar vagy édes töltse serleged,
életfádról, a hervadt őszi-lomb,
lassan keringve hull, – míg eltemet!”
(Szabó Lőrinc fordítása)
A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület nevében: Gellért Márta.
Marosvásárhely, 2012. július 5-én, a temetés napján
