Túlzás nélkül nevezhetnénk akár háborúnak is, ami a liberálisok vezetői között történik a pártelnöki tisztségért folyó kampányban. A kormányfő anniyra nyeregben érzi magát – állítólag ő a „néma” államfő jelenlegi kegyeltje –, hogy saját testőreivel akadályoztatta meg, hogy Ludovic Orban a mikrofonhoz jusson egy minapi kampánygyűlésen. Az eseménynek lelkesen tapsoltak Orban korábbi szövetségesei: Rareş Bogdan, Raluca Turcan, Emil Boc, Gheorghe Flutur, Alina Gorghiu…
Közben a verbális támadások egyre durvábbak, a pofonokat sem kesztyűs kézzel osztogatják. Cîţu a párton belüli diktatúráról beszél, Orban árulást emleget. A miniszterelnök azt állítja, hogy Orban „feláldozta” a párt érdekeit azért, hogy legalább a képviselőház elnöki tisztségét megszerezze, miután a koalíciós partner USR–PLUS szövetség nem egyezett bele, hogy ő maradjon a miniszterelnök. A Cîţu-tábor szerint Orban elárulta a – Románia fejlesztésével kampányoló – párt 1300 polgármesterét is, amikor a tisztségek elosztásánál átengedte a koalíciós partnereknek a fejlesztési, az európai beruházásokért felelő és a közlekedési minisztérium vezetését.
Orban replikájában azt vágta támadói fejéhez, hogy az akkori tárgyalódelegáció jelenleg Cîţut támogató tagjai követtek el árulást tavaly decemberben, amikor „magára hagyták” a koalíciós tárgyalásokon. Orban szerint így is teljesítette azt a megbízatást, hogy a PNL-nek a parlamenti súlyával arányos kormányzati jelenlétet „harcolt ki”.
Eddig „csupán” a nyilatkozatok szintjén folyt a harc, ám, mint fentebb említettük, a minap meglökdösték a párt jelenlegi elnökét a miniszterelnök testőrei. A helyzet tehát szemmel láthatóan „fokozódik”.
A tisztújító kongresszusra szeptemberben kerül sor. A közvéleményt valójában nem igazán érdekli, ki lesz a liberálisok vezére. Kivéve azokat az önkormányzati vezetőket, akik egyik vagy másik jelölt mellett tették le a voksukat. Ennek függvényében jutnak majd pénzhez, ha egyik vagy a másik jelölt kerül ki győztesen a durva, kiábrándító, a becsületes emberekben rossz szájízt hagyó politikai harcból. Aminek tétje a politikusok számára van, tekintve, hogy 2024-ben ismét választások lesznek: helyhatósági, parlamenti és elnökválasztás.
Számukra nagy a tétje a szeptemberi kongresszusnak. Annyira nagy, hogy a jelölteknek a kampány hevében eszükbe sem jut az emberekről, árvízvédelemről, gazdaságélénkítő programokról, szociális védelemről, családvédelemről, nyugdíjemelésről beszélni.
Majd talán 2024-ben, amikor újból a szavazatainkért fognak kunyerálni, és ígérni tejjel-mézzel folyó Kánaánt, amiről a választások másnapján – szokás szerint – megfeledeznek.
