Az elsavasodás következményei a betegségek

(Folytatás január 18-i lapszámunkból)

Az elsavasodás következményeinek folytatásaként, a csontritkulás mellett az is fennáll, hogy elsalakosodik a kötőszövet, amely nem kap elég oxigént és tápanyagot, következésképpen sejtfunkciói károsodnak. Ennek következtében meggyengülnek a tartószalagok, és ficamra, sérülésekre hajlamosak lesznek az ízületek. A magnézium hiánya elsősorban a hasnyálmirigyet, míg a cinkhiány az idegrendszer szöveteit viseli meg. A sejtek ionháztartásának sokoldalú zavara miatt az elsavasodás hosszabb távon a legkülönfélébb krónikus betegségeket eredményezi. A bélrendszer nyálkahártyájának és a méregtelenítésben részt vevő enzimeknek a működése a pH-értéktől függ. Alacsony értékek esetén a fehérjék aminosavakra történő hasítása hiányosan történik meg, s ennek következtében a gyulladásra is hajlamos nyálkahártyákon allergiát kiváltó táplálékmaradványok fognak zavart okozni. A savas termékek maradványaitól, a ballasztanyagoktól a kötőszövetnek időről időre meg kell szabadulnia. Ha a természetes ritmusos sav-bázis csere időről időre nem jöhet létre a kóros impulzusok miatt, a szervezet kommunikációs rendszere hibásan fog működni. Megkezdődik az egyes szervek elsavasodása, amelyek például az agyban a szélütés, a szívben az infarktus, az erekben az elzáródás valószínűségét növelik meg. Ha a kötőszövet kollagénrostjainak az elsavasodása a vérben még nem jelenik meg, akkor latens acidózisról van szó. Ha a vér pufferjai kimerülnek, ebben az állapotban a szervezet csökkenti a légzésvolument, hogy a bikarbonáttermelés érdekében kevesebb szén-dioxidot lélegezzen ki, a bőrön keresztül pedig savanyú izzadságszagot választ ki. (Ez lehet az oka például az ekcémának és egyéb bőrbetegségeknek is.) Savas kémhatásúvá válik a vizelet is, amely károsítja a vese sejtjeit.

Az acidózis jellemzői: a fáradtság, a koncentrációs nehézségek, a fáradékonyság, főleg azoknál, akik rendszeresen túllépik a 80% növényi, 20% állati eredetű táplálékok határát, vagy az alkoholszint megemelkedik. A vér pH-értéke a szűk határokon belül kell maradjon minden körülmények között. Így annak savassági fokából a szervezet állapotára nem tudunk következtetni. Elvileg tájékozódhatnánk a vizelet savassági fokából is, ám ez sem ad korrekt felvilágosítást, mivel napszakonként változik, és nem mond semmit a pufferkapacitásról. Létezik azonban egy Sander által kidolgozott vizeletvizsgálati próba, amely a vérben még meg nem jelenő (rejtett) acidózist ki tudja mutatni. Ezzel valamint az egyidejű ammóniumszint meghatározással a sav-bázis háztartás rendellenességei feltérképezhetőek. Az egész nap folyamán gyűjtött vizeletben ugyanis az étkezések nyomán változik az állapot. Az étkezések után 2-3 órán át bázishullám van, ekkor a kompenzáló vizelet savas pH-jú. Később, a csökkenő pufferkapacitás idején a savak a gyomorban (gyomorégés) és a kötőszövetekben tárolódnak. A lúgos táplálékok felvételekor a depók kiürülnek, és a vizelet megint savas pH-jú lesz. A vese a vesekehely hámsejtjeinek védelmében azonban ammóniát tesz hozzá a vizelethez, s emiatt a szabad savak mennyisége kisebb értéket fog mutatni, mint ami igazán tükrözné a sejtek valódi állapotát. A sav-bázis helyzet pontos meghatározása egy sor betegségben nagyon fontos támpont kell hogy legyen. Ilyenek például a cukorbetegség, a krónikus gyomor- vagy bélhurut, a metabolikus szindróma, az allergiák, a reumás betegségek, a fertőzésre való hajlam, a fogágyak gyulladása, a mérgezéses állapotok, a veseelégtelenség, a hasnyálmirigy működési rendellenességei, a májműködési zavarok. Forradalmi eljárásként tartják számon a német orvosházaspár, Ulrike és Remair Banis által kifejlesztett Reba-készüléket, melynek segítségével komplex módon, objektíven tudják felmérni a szervezet energiaállapotát, a finomenergetikai jelenségeket, a vegetatív blokkokat, a geopátiás károsodás helyét és mértékét, és azt is, hogy a sav-bázis háztartás mennyire kóros vagy egészséges. 

A terápiás lehetőségek a bázikus, vagyis gyümölcs-zöldségre való átállást helyezik előtérbe. Reggel többnyire gyümölcsök, levek, míg délután inkább a zöldség javasolt. Hasznosak a különböző toxinkivezető eljárások, a bázikus porok,oldatok, zöldségkivonatok fogyasztása, a bázikus fürdők, ásványvizek, a bélflóra regenerálása, és a stresszoldó eljárások, a rendszeres, de nem túlerőltető testmozgás. A testi-lelki túlsavasodásban jelentős eredményeket ért el az Európa-szerte jól ismert német orvos, Rüdiger Dahlke, aki szerint a túlterhelt test és lélek kevesebb kalóriával, sok szénsavmentes ásványvízzel és bázikus étrenddel, meditációkkal, kíméletes tornával éri el a súlycsökkentést, és a testi-lelki savtalanítást. Összefoglalva tehát azt kell megállapítanunk, hogy a mai világban egészségünk kulcsa mindenekelőtt bennünk található, mi tartozunk felelősséggel azért, hogy lelkünk, testünk ne savasodjék el. Ehhez azonban alternatív orvoslásra, megfelelő háttér biztosítására van szükség. 

Bogdán Emese