Anyaországi támogatás – egyelőre csak ígéret

Csütörtökön délelőtt a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros székházában agrárgazdálkodási és élelmiszeripari konferenciát szervezett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. Többek között arról volt szó, hogy milyen támogatási lehetőségeket kínálna fel Magyarország a határon túli gazdáknak. Egyelőre elméletben, mert a gyakorlati lépésekig még van – legalábbis ez derült ki az elhangzottakból. 

A felszólalok sorát Flender Gyöngyi konzul, Magyarország Csíkszerdai Főkonzulátusának képviselője nyitotta meg, aki, miután tolmácsolta dr. Zsigmond Barna Pál üdvözletét, többek között elmondta: az uniós tagországok között Romániában a legtöbb (mintegy 45 százalék) a falusi lakos, a foglalkoztatási adatok szerint a lakosság egynegyede dolgozik a mezőgazdaságban. Sajnos az is igaz, hogy ez az egyik legszegényebb, alulfizetett gazdasági ágazat. A 2014–2020-as időszakban az Európai Unió mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre mintegy 19 milliárd euró összeget bocsát az ország rendelkezésére, amely pályázati úton nyerhető el. S bár az uniós támogatások közül Romániában a legtöbbet ezen a területen használtak fel, a pályázó fiatal gazdákhoz csak a töredéke jutott el a pénzeknek. Nagyon fontos, hogy az elkövetkező időszakban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek verseny- és piacképessé váljanak. Ez irányban jó kezdeményezés a Székely termék védjegy, és azok a kezdeményezések is, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy ezek a hagyományos termékek mind itthon, mind Magyarországon eljussanak vásárokra, bemutatókra. Ezek között van a Székely fesztivál is, amelyet a budapesti Millenárison az idén májusban második alkalommal rendeznek meg. A magyar kormány számos lehetőséggel kívánja támogatni a helyi termelőket, gazdákat, vállalkozókat – mondta Flender Gyöngyi, majd hangsúlyozta: hamarosan elindul a Külhoni magyar fiatal vállalkozó éve című program Kárpát-medencei körútja, amelynek keretében elsősorban a 40 év alatti helyi vállalkozóknak nyújtanak szakmai segítséget, támogatást, mindamellett, hogy a magyar állam kettős képzést is biztosított eddig számukra. 

Csík László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. beszerzési tanácsadója, Bács-Kiskun megyei irodavezetője ismertette a zrt. tevékenységét. Elmondta, céljuk a magyar termékek megismertetése a világon, exportlehetőségek feltárásával, az üzleti ügyletek lebonyolítása, a marketingkommunikációs tevékenység. Jelenleg partnerlistájukon 260 cég szerepel. Nem a nagyvállalatoknak, hanem a kis- és középvállalkozóknak és termelőknek keresnek eladási lehetőségeket. Két példát is említett: nemrég egy Mongóliában levő magyar üzletembernek köszönhetően sikerült több kamionnyi magyar árut kijuttatni a távol-keleti országba, más esetben pedig egy hazai napraforgó-termesztőnek egy óra alatt üzleti kapcsolatot találtak Dél-Afrikában. A továbbiakban Csík László azt is elmondta, hogy kidolgozás alatt áll egy magyar állami ernyőmárka, amely a nagyon szigorú feltételek között minősített termékeket „Áldomás” védjeggyel látja majd el, és ezeket mind belföldön, mind külföldön megpróbálják egységesen értékesíteni. 

Csomos Attila, az RMGE Maros elnöke röviden ismertette a szervezetet, amely jelenleg 32 gazdakört – mintegy 1200 gazdát – ölel fel. Elmondta, tagjai között vannak olyan gazdák, akik versenyképes terméket állítanak elő kellő mennyiségben és minőségben, de még mindig az a legnagyobb gond, hogy nem alakult ki megfelelő értékesítési piac, és ebben kérte a kereskedőház segítségét is. 

Portik Vilmos a Marosvásárhelyi Forgatag társszervezőjeként és a Marosvásárhelyért Egyesület képviselőjeként felkínálta a lehetőséget a gazdáknak, hogy az általuk szervezett rendezvényeken jelenjenek meg termékeikkel, s ha igény van rá, akár a termékmarketingben is segíthetnek. 

Az előadásokat követően a Népújság kérdésére válaszként megtudtuk, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. még nem alakította ki a megfelelő jogi hátteret arra, hogy az erdélyi gazdáknak is biztosítani tudják az exportot hálózatukon keresztül. Csík László elmondta, nemrég alakították át az intézményt, így még ő sem tudja, miként valósítható meg a határon túli kapcsolat, de dolgoznak ezen. 

Flender Gyöngyi a fiatal magyar vállalkozóknak szánt Kárpát-medencei támogatásról elmondta, hogy a kezdeményezést a Bethlen Gábor Alapítvány Zrt. támogatja. Első körben elindul az említett tájékoztató körút, amelynek egyik állomása március 21-én a marosvásárhelyi Sapientia EMTE lesz, s ahol a vállalkozók találkozhatnak pályázatíró, marketing és más szakterületen tevékenykedő szakemberekkel, majd ezt követően konkrét pályázati kiírás is lesz, amelyre határon túli fiatal vállalkozók jelentkezhetnek. A részletekről a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjáról lehet érdeklődni – mondta. 

A rendezvény bor- és pálinkakóstolóval zárult.